Nagycseresnyó vára
| Nagycseresnyó vára | |
| Grad Velika Črešnjevica | |
| Ország |  Horvátország |
| Mai település | Velika Črešnjevica |
| Épült | ismeretlen |
| Elhagyták | 14. század (lerombolták) |
| Állapota | terepalakzatok |
| Típusa | hegyvidéki |
| Építőanyaga | fa |
| Elhelyezkedése | |
 Nagycseresnyó vára
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 08′ 57″45.896667°N 17.149167°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 17° 08′ 57″45.896667°N 17.149167°E | |
Nagycseresnyó vára egy középkori vár volt Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Pitomacsához tartozó Velika Črešnjevica település határában.
Fekvése
[szerkesztés]A vár maradványai Velika Črešnjevicától délnyugatra 1,5 km-re, a Bilo-hegységben, egy meredek hegyoldalon találhatók, melyet egy hegyi patak és néhány kavicsbánya övez. [1]
Története
[szerkesztés]A vár neve, valószínűleg cseresznye jelentésű horvát trešnje, illetve annak kaj nyelvjárású változatából, a črešnje szóból ered. Más magyarázat szerint egy ősi kultikus hely lehetett itt ahol az ószláv Chur, vagy Chres istenséget dicsőítették és róla kapta a nevét.[1] A vár alatti települést többször említik a Dursiuo, vagy Dersiuo nemzetség tulajdonaként. Így 1251-ben a Dersiuo nemzetség birtokának a határleírásánál,[2] majd 1266-ban, amikor András ispán tulajdona lett, aki Péter mester, csázmai prépost fivére volt.[3] A Cheresneuycha patak 1277-ben birtokhatárként volt ismert. András ispán nem sokkal 1286 előtt, eladta ezt a birtokát akkori szomszédjának, a Moys nembeli Péternek.[4] A birtokot 1347-ben, Péter fia Corrado vette meg. [5] Ezután a korabeli források az időközben meggazdagodott Moys ispán leszármazottjait, 1358-ban például Moys fia Mihály fia Jánost említik meg a vár tulajdonosaként.[6] Jánost még ezután is megemlítik, de Csresnyevica vára többé már nem tűnik fel az okiratokban, feltehetően lerombolták. Velika Črešnjevica falu, melyhez a vár területe ma tartozik, meglehetősen távol alakult ki tőle. [1]
A vár mai állapota
[szerkesztés]A vár feltételezhetően egy ellipszis alakú földhalomból állt, melyet egy széles árokkal és valamivel alacsonyabban egy földsánccal öveztek, melynek északi vége beleomlott az alatta fekvő völgybe. A vár déli oldalán lévő sánc valamivel magasabban áll. Egyéb erődítéseknek nyoma ma már nem található.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Lovrenčević, Zvonko: Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji (horvát nyelven). Podravski zbornik No. 11., 1985.. (Hozzáférés: 2021. április 11.)
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus IV. kötet (horvát nyelven), 475. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus V. kötet (horvát nyelven), 263. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus VI. kötet (horvát nyelven), 545. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus XI. kötet (horvát nyelven), 394. o.
- ↑ Smičiklas, Tadija. Codex diplomaticus XII. kötet (horvát nyelven), 537. o.