Ugrás a tartalomhoz

Nagyboldogasszony-templom (Kispest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyboldogasszony főplébánia
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti
EgyházközségBudapest
Pap(ok)Gyetván Gábor (plébános)
Forgács Balázs (káplán)
DiakónusKovács János
Építési adatok
Építése19031904
StílusNeogótika
TervezőjeHofhauser Antal
ÉpíttetőjeRibényi Antal
Felszentelés1904. október 23.
FelszentelőCeglédi esperes
Elérhetőség
TelepülésBudapest, XIX. kerület
Hely1191 Budapest,
Templom tér 21.
Elhelyezkedése
Nagyboldogasszony főplébánia (Budapest)
Nagyboldogasszony főplébánia
Nagyboldogasszony főplébánia
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 08′ 33″47.453350°N 19.142500°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 12″, k. h. 19° 08′ 33″47.453350°N 19.142500°E
Térkép
A Nagyboldogasszony főplébánia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyboldogasszony főplébánia témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kispesti Nagyboldogasszony-templom neogótikus stílusban épült római katolikus templom Kispesten, a Budapest XIX. kerületében. A templom mára Kispest egyik jelképévé vált.

A templom

[szerkesztés]

Fekvése

[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony Főplébánia Budapest XIX. kerületében fekszik. A kerületen belül Kispest egyik főterén, a Templom téren van a templom, az Ady Endre úttól néhány lépésnyire.

Története

[szerkesztés]

Kispest régen Szentlőrincpusztához tartozott, és a mai templom helyén ekkor csak egy kis kápolna állt. Így hát nagy volt a lakosok öröme, amikor Peitler Antal József vác püspök Ribényi Antalt nevezte ki állandó pappá Kispestre. Először a plébánia épülete készült el, majd a templomnak is letették az alapkövét 1903. június 7-én. A templom védőszentje Szent Rudolf lett, e döntéshez hozzájárult, hogy nem sokkal korábban, 1889. január 30-án halt meg Rudolf trónörökös. Horváth József ceglédi esperes végezte a templom felszentelését 1904. október 23-án. A templom tervezője Hofhauser Antal volt. Ribényi Antalt halála után a templom kápolnájában helyezték végső nyugalomra. A második világháborúban több sérülést is szenvedett az épület, például ekkor semmisültek meg az ajtók felett lévő eredeti domborművek és egészen az 1999-es felújításig 22 golyó ütötte nyom volt látható a templom falán. Ezen felül az eredeti óra lapja is megsérült, így a szerkezet nem járt az 1999-es felújításig. 1955-ig Szent Rudolf volt a templom védőszentje, 1955-ben pápai rendeletre Nagyboldogasszonyt lett a templom védőszentje. A templom orgonáját 1927-ben Rieger Ottó készítette Budapesten; kétmanuálos, hangversenyek tartására alkalmas. 1995 és 2000 között lett felújítva Varga László vezetésével, Hock Bertalan tervei szerint. A bejárat melletti szenteltvíztartó 1887-ből való. A belső festése 1981 és 1984 között készült. A külsőt 1998 és 2002 között újították fel.

Védőszentjei

[szerkesztés]

A templom szobrai és domborművei

[szerkesztés]

A főbejárat domborművei

[szerkesztés]

A főbejárat fölötti két dombormű Benedek György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása, amit az 1900-as millenniumra tervezett. Témája: Szent István hazánkat a Boldogasszony oltalmába ajánlja. Alatta az ajtó fölött pedig Mária látható a két életfával. A Szentkorona egyik hiányzó tűzzománc képének ábrázolása. A látható görög betűk pedig ezt jelentik, hogy Mária istenanya és, hogy A világ királynéja és Mária a kegyelemmel teljes. templom két oldalbejárata fölött az Angyali Üdvözlet és a Fájdalmas Anya jelenete látható.

A templom különlegességei

[szerkesztés]

Az orgona

[szerkesztés]

A régi kistemplomban méreténél fogva –és nem utolsósorban a szegénysége miatt –csupán egy harmónium szolgálta hangjával a liturgiát. Jellemző az akkori állapotokra, hogy amíg a leltár szerint a harmónium 500 koronát ért, addig a templom összes egyéb berendezésének (kelyhek, liturgikus ruhák, könyvek, padok, stb.) együttes értéke nem haladta meg a 800 koronát.

A templom kiadványa

[szerkesztés]

A templomnak saját kiadványa is van, aminek a templom után, Nagyboldogasszony a neve. Ez általában egy néhány oldalas kis szórólap, amin általában egy, a bibliából idézett történet, néhány irodalmi írás (történet, vers), néhány hittudományi írás és a templom programra-i találhatók meg. A kiadvány 22 éve működik és több számot is megért.

Hitélet

[szerkesztés]

Közösségek

[szerkesztés]

Magnificat

[szerkesztés]

A főplébánián működik 1997. szeptembere óta Kismamaklub. Kezdetben Baba-Mama klub néven a Plébániához tartozó Kisfaludy utcai Közösségi Házban hetente találkozott néhány, gyermekét váró kismama és kisgyermekes édesanya, majd később minden hónapban, a hónap második és negyedik csütörtökjén délelőtt a Közösségi Ház Kaszap István termében. A Klub első anyukái azóta már 3 – 4 gyermekes édesanyaként is lelkes tagjai maradtak gyermekeikkel együtt a közösségnek. A közösség a Magnificat Kismamaklub elnevezést Szűz Mária tiszteletére 2002. szeptember 12-én kapta meg a Szent Szűz neve napján. A gyermekük keresztelésekor kapott intelem megfogadásához is segítséget nyújt ez a közösség.

Mária Légió

[szerkesztés]

A Mária Légió a katolikus egyház – világiakból álló – apostoli mozgalma, amely több mint nyolcvan éve terjedt el az egész világon. A Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánián 1990. óta működik a Jó Tanács Anyja Praesidium. Lelki vezetője a plébánia plébános atyára. A Praesidium szervezetileg közvetlenül a Magyar Mária Légió központjához tartozik. Tevékenységének irányítása alapvetően innen történik, beszámolási kötelezettségének ezen a helyen tesz eleget. A Praesidium tisztségviselőit a Magyar Mária légió összejövetelein a légió vezetősége és a jelenlévők a szavazataikkal erősítik meg. A háttér imádkozó tagok saját maguk által, önként vállalt kötelező jelleggel és napi rendszerességgel otthonukban imával támogatják a Mária Légió céljait. Jelentkezésükkor a Praesidium elnökétől megkapják a Légió előre tervezett imaszándékait. Évenként általában egy alkalommal összejövetelt szerveznek számukra.

Kolping

[szerkesztés]

A Kispesti Kolping Család Egyesület 1996-ban alakult. Első elnöke, Illés Emilné Pannika kezdeményezésére indult el Kispesten Gambár Máriával a Magyar Kolping Szövetség akkori körzeti elnökével 1996-ban. Fő céljuk ún. katolikus értékrendű közösség formálása. Jelenleg különböző programokat, nyaralásokat, kirándulásokat, karácsonyi összejövetelt, szilveszteri rendezvényt, előadásokat, Ki Mit Tud-ot, családos beszélgetéseket szerveznek.

Családi kör

[szerkesztés]

Itt általában megszabott időpontokon családok találkozhatnak eszmecserére, beszélgetésre a családokat érintő kérdésekről. Szabadidős programok, mint zarándoklatok, kirándulások és színházlátogatás szervezése.

Ifjúsági Ének és Zenekar

[szerkesztés]

Minden hónapban két szentmisén, elsőáldozás alkalmával, bérmáláskor, ifjúsági keresztúton szoktak gitározni a templom fiatal énekkara. Pénteken 18 órai kezdettel jönnek össze a templom Kaszap István-termében gyakorolni.

Schönstatt Családmozgalom

[szerkesztés]

Magyar Schönstatt Családmozgalom Schönstatt a katolikus egyház egyik jelentős megújulási mozgalma. Neve egy németországi városka Vallendar részének nevével azonos. Itt jött létre Kentenich József atya 1912-ben kezdődött nevelői tevékenységéből a mozgalom és innen kiindulva terjedt el először Németországban, majd Európa több más országában s végül mind az öt földrészen. Célja, hogy tagjaiban és tagjai által egyre inkább megújuljon a katolikus egyház: legyen élő keresztényekből épülő egyház, melyet a szeretet alapvető ereje hordoz. Schönstatt családok a lehetőségek szerint évente egyhetes családnapokon vesznek részt, együtt az egész család(10-15 család). Ezen a héten előadásokat hallgatnak, beszélgetnek, imádkoznak a résztvevők, időt szakítanak a házastársak egymás számára, a gyermekeik számára és kötődések jönnek létre az egyes családok között is.

A közösségeken kívüli munka

[szerkesztés]

Több iskolában van hittan tanítás világi hitoktatókkal. Közösségi termeikben is folyik általában hitoktatás. Több ifjúsági és házas csoport is működik, akiken keresztül kapcsolódnak a katolikus egyház különböző lelkiségi mozgalmaihoz is. A katolikus, a görögkatolikus, a református, az evangélikus és a baptista egyház, valamint a kerület önkormányzata 1992-ben létrehozta a Reménység Alapítványt, ami működteti a 8 osztályos Reménység Két Tanítási Nyelvű Keresztény Általános Iskolát. Evvel jó példát mutat az ökumenikus együttműködésre. A Hunyadi utca 2-4-ben van a Szent Ignác Katolikus Egyetemi Kollégium működésében is részt vesz a főplébánia. A Kisfaludy utca 35-ben működik a, szintén a templom által támogatott Unum Sanctissimae Trinitatis nővérek rendháza is. A templom támogatja a helyi Kazinczy cserkészcsapatot és több ilyen találkozó és rendezvény is van a templomban.

Források

[szerkesztés]