Nagy tegzes
Nagy tegzes | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nagy tegzes egy finnországi gyűjteményből
| ||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Phryganea grandis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagy tegzes témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tegzes témájú kategóriát. |
A nagy tegzes vagy nagy pozdorján (Phryganea grandis) a rovarok (Insecta) osztályának a tegzesek (Trichoptera) rendjébe, ezen belül a pozdorjánfélék (Phryganeidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A nagy tegzes Európában széles körben előfordul.
Megjelenése
[szerkesztés]A nagy tegzes lárvájának a feje sárga, fekete csíkokkal. Csak a nyakpajzs szaruszerű, a tor többi része és a potroh lágy tapintású. A tegez cső alakú, hosszúsága a 7 centimétert elérheti, vízinövények 8-10 milliméternyi szárdarabjaiból áll, melyekből a lárva kis spirális köteget alakít ki. A fiatal lárvák mohákból vagy csillárkamoszatokból kúposan keskenyedő tegezt készítenek.
Életmódja
[szerkesztés]A nagy tegzes álló-, lassan folyó, dús növényzetű vizek, lápos területek lakója. A lárva ragadozó, főleg rovarlárvákat fogdos.
Repülési ideje áprilistól augusztus végéig tart.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6