Ugrás a tartalomhoz

Nagy mocsáricsiga

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy mocsáricsiga
Nagy mocsáricsiga és egy Physa nembeli csiga
Nagy mocsáricsiga és egy Physa nembeli csiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Család: Lymnaeidae
Nem: Lymnaea
Lamarck, 1799
Faj: L. stagnalis
Tudományos név
Lymnaea stagnalis
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy mocsáricsiga témájú médiaállományokat és Nagy mocsáricsiga témájú kategóriát.

A nagy mocsáricsiga (Lymnaea stagnalis) a csigák (Gastropoda) osztályának tüdőscsigák (Pulmonata) rendjébe, ezen belül a Lymnaeidae családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A nagy mocsáricsiga Európában a legdélibb területeket kivéve mindenhol előfordul az álló- és lassan folydogáló vizekben, állománya délkeleti irányban Kis-Ázsián át India északnyugati területéig terjed, de fellelhető Afrika északnyugati csücskében is.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nagy mocsáricsiga házának hossza 4,5-6 centiméter, ház szélessége 2-3 centiméter. A csiga háza mészből épül, hegyes csúcsban végződik, szarusárga színű és vékony, éppen ezért törékeny. Az utolsó kanyarulat hasasan kiöblösödik. Különböző típusú vizekben eltérő házformákat alakít ki, például a nagyobb tavakban élők háza rövidebb. Az állat teste szürke színű. A csiga tapogatói oldalirányban lapítottak, nagyjából háromszögletűek, tehát eltérnek sok más faj fonalas szerkezetű érzékszervétől. Szemük a tapogatók tövében helyezkedik el. Az állatnak nincs héjfedője (operculum), amivel elzárja a ház száját.

Életmódja

[szerkesztés]

A nagy mocsáricsiga magányos, állóvizekben vagy lassú folyóvizekben él, ahol dús a növényzet. Ritkán merészkedik ki a szárazra. Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy mocsáricsiga 3-4 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

A peterakás ideje tavasszal vagy nyáron van, amikor felmelegszik a víz. A csiga hímnős, többnyire két egyed kölcsönösen megtermékenyíti egymást. Az egy alkalommal kibocsátott mintegy 200-300 petét kocsonyás anyag burkolja be, ami védelmet nyújt a ragadozó halakkal szemben. A kocsonyán belül minden egyes petéből kifejlődik a szülők miniatűr mása. Az embrionális fejlődés mintegy két hétig tart.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]