Nagy fűrészesrája

Nagy fűrészesrája
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) Öregrend: Rájaszerűek (Batoidea) Rend: Rhinopristiformes Család: Fűrészesrájafélék (Pristidae) Nem: Pristis Linck, 1790 Faj: P. pectinata
Tudományos név
Pristis pectinata Latham, 1794
Szinonimák
Pristis acutirostris Duméril, 1865 Pristis annandalei Chaudhuri, 1908 Pristis antiquorum (non Latham, 1794) Pristis clavata (non Garman, 1906) Pristis evermanni Fischer, 1884 Pristis granulosa Bloch & Schneider, 1801 Pristis leptodon Duméril, 1865 Pristis megalodon Duméril, 1865 Pristis occa (Duméril, 1865) Pristis pectinatus Latham, 1794 Pristis serra Bloch & Schneider, 1801 Pristis woermanni Fischer, 1884 Pristis zijsron (non Bleeker, 1851) Pristobatus occa Duméril, 1865
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy fűrészesrája témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy fűrészesrája témájú médiaállományokat és Nagy fűrészesrája témájú kategóriát.

A nagy fűrészesrája vagy fűrészhal (Pristis pectinata) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a Rhinopristiformes rendjébe, ezen belül a fűrészesrájafélék (Pristidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagy fűrészesrája a Föld három óceánjában megtalálható. Az Atlanti-óceán nyugati részén, az USA-i Észak-Karolinától Bermudán, a Mexikói-öblön és a Karib-tengeren keresztül Argentínáig fordul elő. Ugyanez óceán keleti részén az elterjedési területe Gibraltártól Namíbiáig tart; lehet, hogy a Földközi-tengerben is van állománya. Az Indiai-óceánban a Vörös-tengertől és Kelet-Afrikától a Fülöp-szigetekig található meg. A Csendes-óceán nyugati részén is előfordul, azonban ugyanez óceán keleti részén, a nagy fűrészesrája jelenléte, csak feltételezett.

Megjelenése

A hal testhossza 540-760 centiméter, legnagyobb testtömege 350 kilogramm. A hosszú, lapos pengeszerű „csőrén”, 24-32 fogpár látható. Nagy farokúszóján nincsen alsó nyúlvány. Testszíne a szürkétől a feketés-barnáig változik; oldala és úszói világosabbak. Hasi része a fehértől a szürkés-fehérig változik, de világos sárga is lehet.

Életmódja

A feje és a lapos pengeszerű „csőre”

Egyaránt megél sós-, édes- és brakkvízben is. Nagyjából a trópusi és szubtrópusi óceánok lakója, de lagúnákban, öblökben, folyótorkolatokban és tavakban is megtalálható. 10 méternél mélyebbre, nemigen merül le. Fűrészszerű orrnyúlványával az aljzaton keresgéli gerinctelenekből és halakból álló táplálékát.

Szaporodása

Anadrom vándorhal, a folyókba úszik ívni. A nagy fűrészesrája ál-elevenszülő, vagyis a hím által megtermékenyített peték, a nőstény petefészek vezetékének üregében fejlődnek ki. Ha eljön a szülés ideje, az anya kitolja az érett petéket (ikrákat). A belső nyomástól feszülő ikraburok a szülés pillanatában szétreped, és a kis halivadék a szülőcsatornából a szó szoros értelmében, általában farokkal előre, kilökődik az anya testéből.

Felhasználása

Ipari mértékű halászata nincs, azonban a sporthorgászok kedvelik. Húsa ehető; halolajából gyógyszert és szappant készítenek, a bőriparban is használják. A kifogott felnőtt példányokat kitömik.

Ha az akváriumban cápák is vannak, a nagy fűrészesrája rájuk támadhat.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
• Sms.si.edu
• Pristis pectinata Latham, 1794 FishBase
• Last, P.R. and J.D. Stevens, 1994. Sharks and rays of Australia. CSIRO, Australia. 513 p.