Nagy bokorcsiga
Nagy bokorcsiga |
---|
Természetvédelmi státusz |
Nem fenyegetett |
Rendszertani besorolás |
Tudományos név |
Euomphalia strigella Draparnaud, 1801 |
Hivatkozások |
A Wikifajok tartalmaz Nagy bokorcsiga témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy bokorcsiga témájú médiaállományokat és Nagy bokorcsiga témájú kategóriát. |
A nagy bokorcsiga[1] (Euomphalia strigella) Közép- és Kelet-Európában elterjedt szárazföldi csigafaj.
Megjelenése
[szerkesztés]A nagy bokorcsiga háza 9–14 mm magas, 13–21 mm széles és 5-6 kanyarulat alkotja. Lapított kúp formájú, színe a sárgásszürkétől a barnáig terjed, néha vöröses árnyalatú. Kerülete mentén vékony világos csík húzódhat. A fiatal állat házát szőrök fedik, melyek később fokozatosan kihullanak. Köldöke tág, a ház átmérőjének egyötödét is kiteszi, amivel jól megkülönböztethető a berki párduccsigától. Utolsó kanyarulata erősen lehajlik. Szájadékának pereme megvastagodva ajakduzzanatot képez. Az állat sárgásszürke, tapogatói sötétebb szürkék, a köpeny sötét foltjai jól láthatóak a kissé áttetsző csigaház alatt. Viszonylag lassan mozog, a zavarásra érzékenyen reagál, igen sok nyálkát termel.
Elterjedése és életmódja
[szerkesztés]Közép- és Kelet-Európa mellett Északkelet-Spanyolországban, Délkelet-Franciaországban és Dél-Skandináviában is előfordul. Keleten egészen az Urálig megtalálható, de Oroszországban már csak izolált populációi élnek. Svájcban és Bulgáriában 1600 m magasságig találták meg.
A nagy bokorcsiga nyílt erdős, bozótos, ligetes, főleg alacsony fekvésű területeken él. Bokrok alatt, az avar között lehet rátalálni. Bulgáriában a nedves és árnyas helyeken, főleg hegyi folyók völgyében gyakori, míg Svájcban a félszáraz, napos domboldalakat kedveli.
Magyarországon nem védett.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- Species summary for Euomphalia strigella