Nagy Géza (irodalomtörténész)

Nagy Géza
Született	1928. augusztus 15. Budapest
Elhunyt	2001. április 12. (72 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, műfordító
Sablon Wikidata Segítség

Nagy Géza (Budapest, 1928. augusztus 15. – Budapest, 2001. április 12.) magyar irodalomtörténész, műfordító.

Életútja

1952-ben szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet az ELTE-n. Pályafutása kezdetén az Európa Kiadó szerkesztője lett. 1967-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékén tanított, 1979–1982 között mint a tanszék vezetője. Ezt követően tudományos tanácsadóként, majd címzetes professzorként oktatott az intézményben. 1981-től az irodalomtudomány kandidátusa.

Szakterülete a 20. századi francia irodalom volt. Kutatásai során igyekezett témáit széles szellemtörténeti kontextusban vizsgálni, s egyúttal társadalmi beágyazottságukat is feltérképezni. Jellemzően ugyanezen korszak irodalmi alkotásait (Blaise Cendrars, André Malraux és mások műveit), illetve eszmetörténeti munkáit (Jean-Paul Sartre) ültette át magyarra.

Főbb művei

• Az egyedi egyetemes (Jean-Paul Sartre): Egy polgári filozófus-művész egyéni és társadalmi kalandja a XX. században, Budapest, Akadémiai, 1980.
• A bölcselkedés dicsérete (Magyarország egy magányos,független, humán értelmiségi szemével)

Főbb műfordításai

• Meslier abbé testamentuma, Budapest, Kossuth, 1961
• David Alfaro Siqueiros, A művész és a forradalom, Budapest, Kossuth, 1966
• André Malraux, Ellenemlékiratok, Budapest, k. n., 1993
• Blaise Cendrars, Az arany, Budapest, Maecenas, 1993
• Pierre Chaunu, Felvilágosodás, Budapest, Osiris, 1998

Források

• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 448. o. ISBN 963-9257-09-5  

Külső hivatkozások

• Rövid életrajza a mek.oszk.hu lapon