Nagy Gábor (miniszteri tanácsos)
| Nagy Gábor | |
 | |
| Született | 1845. augusztus 5. Kézdivásárhely |
| Elhunyt | 1929. május 19. (83 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | üzletember |
| Sírhelye | Farkasréti temető (Hv11-1-5/6)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Gábor (Kézdivásárhely, 1845. augusztus 5. – Budapest, 1929. május 19.)[4] miniszteri tanácsos.
Élete
[szerkesztés]Nagy Mózes és Jancsó Mária fiaként született. Jogi tanulmányainak bevégezte után 1868-tól apja ügyvédi irodájában dolgozott. 1869-től 1871-ig Kézdivásárhelyen tanácsos volt, 1872-1876-ban rendőrkapitány, 1877-1878-ban polgármester, 1878-tól 1881-ig országgyűlési képviselő; 1881-ben titkár lett a pénzügyminiszteriumban, 1887-ben osztálytanácsos, 1890. január 1-jén átment a földművelési miniszteriumba, ahol különösen a lótenyészintézetek ügyeit intézte. 1897 végén miniszteri tanácsosi címet kapott. Több nevelési és jótékonysági egyletnek munkás tagja volt. Felesége Torján Mária volt.
Cikke a Nemzetgazdasági Szemlében (1879. Adatok a magyar korona országainak 1868-1877-ig terjedő tíz évi államháztartása eredményeiről).
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Ország-Világ 1888. 10. sz.