Nagy Endre (vadász)
Nagy Endre | |
Dr. Nagy Endre szobra az általa alapított balatonedericsi Afrika Múzeum bejáratánál | |
Született | Schvend András Endre 1913. november 12.[1][2] Szőny[2] |
Elhunyt | 1994. július 12. (80 évesen)[3] Tapolca |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Endre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagy Endre (Ószőny, 1913. november 12. - Tapolca, 1994. július 12.) jogi doktor, csendőrtiszt, vadász, zoológus, múzeumigazgató és -alapító.
Életrajz
[szerkesztés]1913. november 12-i dátummal anyakönyvezték születését Ószőnyben,[4] Schvend András Endre néven. Édesapja Schvend Lipót Sándor uradalmi gazdatiszt, édesanyja Nagy Erzsébet; 1912-ben megkötött házasságukat[5] 1926-ban felbontották, édesanyja másodszor nem ment férjhez, Endrét (ezt a keresztnevet használta) nagyrészt anyai nagyapja, Nagy János (1868. június 24. Ederics[6] – 1938. május 4. Keszthely[7]) nevelte.
A gimnáziumot Keszthelyen végezte el, majd Pécsen szerzett jogi doktorátust. A csendőrség állományába lépett, nagyapja iránti tiszteletből annak halálakor felvette a Nagy nevet.[8] 1944-ben titokban feleségül vette báró Hatvany (Deutsch) Alexandrát, de ez kitudódott, lefokozták, bebörtönözték. A börtönben ismerkedett meg többek között Rajk Lászlóval, így a háború befejeződése után vadászati felügyelőként magas pozícióba került, a kormányzati, pártközponti vadászatok egyik szervezője volt az Államvédelmi Hatóság tiltakozása ellenére. Ellenlábasai végül is felülkerekedtek, rövid időre újra börtönbe került, majd 1952-ben feleségével és kislányával Ausztriába disszidált, és Nyugat-Németországban telepedett le. Ott elvégzett egy vadászati iskolát és állatkertigazgatóként is dolgozott. Az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezői között volt, majd 3 gyűjtőutat szervezett Afrikába. 1958-ban kitelepült Tanganyikába (melynek neve 1964-ben Tanzániára változott), ahol vadászvezetőként, később az ottani nemzeti park létrehozójaként tevékenykedett. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, az 1971-es vadászati világkiállítás Magyarországra hozatalának kimunkálója volt. Felesége halála után 1978-ban másodszor is megházasodott Magyarországon, és hazatelepült. Az ő közbenjárására került a híres Windischgrätz trófeagyűjtemény Keszthelyre a vadászati múzeumba. 1984-ben létrehozta Balatonedericsen az Afrika Múzeumot, mely ma is látogatható. 1994-ben hunyt el Tapolcán. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Endre Nagy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=10507
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. január 27., PIM65901
- ↑ Szőny állami születési anyakönyve, Schvend András Endre római katolikus fiú, 1913. november 12. 142/1913. folyószám. Familysearch
- ↑ Veszprémi állami házassági anyakönyv, 12/1912. folyószám. Itt a férj neve Schvendt. Utólagos bejegyzésben a válás adata. Familysearch
- ↑ Nemesvita r. kat. egyházi keresztelési anyakönyve, javított 40/1868. folyószám. Familysearch
- ↑ Keszthelyi állami halotti anyakönyv 92/1938. folyószám
- ↑ Lásd az 1-es forrást, születési anyakönyvi bejegyzést
Források
[szerkesztés]- Nagy Orsolya: Dr. Nagy Endrére emlékezünk. Magyar Vadászlap, 2019.07.12.
- Nagyné Berecz Katalin: Nagy Endre. In: Bodó Sándor–Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002), 636–637. o.
További információk
[szerkesztés]- Beretz Katalin: Puskák — pajzsok — fohászok. Dr. Nagy Endre Afrika-vadász kalandos élete. Budapest, 2001. 307 o. 6 tábla