Nagy-Pongrác telep
| Nagy-Pongrác telep | |
 | |
| Épületek a telepről (Gép utca) | |
| Település | Budapest X. kerülete |
| Cím | Budapest, Pongrácz út – Gép utca – Kőbányai út közötti terület (hagyományosan Pongrác út 17. sz.) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1923–1925 |
| Építési stílus | népies? |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | mikrokörzet |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy-Pongrác telep
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 19° 07′ 25″47.486430°N 19.123520°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 11″, k. h. 19° 07′ 25″47.486430°N 19.123520°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Pongrác telep témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A köznyelvben „Nagy-Pongrác telep”-ként ismert lakóépület-együttes Budapest X. kerületében található, és Fővárosi kislakásos lakótelepként épült az 1920-as években. Megkülönböztetendő a szomszédos, 1940-es években épült tulajdonképpeni Pongrácteleptől (ez utóbbit „Kis-Pongrác telep”-nek is szokták nevezni.)
Története
[szerkesztés]
Az első világháború utáni gazdasági válság során elapadtak a lakásépítési források, azonban az átmenetileg vagontelepeken elhelyezett trianoni menekültek számára az állam mégis igyekezett lakhatást biztosítani. Ilyen célból épült állami beruházásban 1923–1925 között Kőbányán a Pongrác út 19. sz. alatti lakótelep részben kiskertes házakkal, nagyobbrészt 2–3 emeletes bérházakkal, templommal. Ez a lakótelep (melyet az 1920–30-as években szintén Pongráctelepnek neveztek) a mai Erdért-telephellyel (eredetileg MÁV-fateleppel) együtt a hatvani vasútvonalon túl, délről szomszédos a Pongrácteleppel. A mai BKV Kőbányai garázs helyén az Auguszta főhercegnőről elnevezett, I. világháborús barakk-kórházból kialakult nyomortelep volt, egészen az 1963-ban befejeződött felszámolásáig; ez a 37-es villamos töltésén túl, északról határolta a Pongráctelepet. Nyugatról a MÁV-telep a 19. század végén, a Fővárosi Gázművek telephelye (az ezredfordulón lebontott gáztartállyal) pedig a 20. század elején épült. A Pongráctelepet határoló vaspályák közül legkorábban a ceglédi vasút épült meg (1847), majd a hatvani vasút (1860), végül az újköztemetői vasút (1893), mely pár év után már villamosvonalként működött (a mai 37-es vonala). Északkeleten a mai Hungexpo területén mezőgazdasági vásártelep létesült az 1900-as évek elején, majd a Lóversenypálya költözött mellé a mai Puskás Ferenc Stadion (Népstadion) területéről (1924). Az 1930-as évek elejére a Pongráctelep teljes környéke beépült, csak a lakótelep területe maradt egyetlen osztatlan, fővárosi tulajdonú beépítetlen telek. A területen mocsaras-homokos síkság volt, bérelt kertészetekkel, valamint az 1930-as években a magyar Aero Szövetség léggömb-telepe működött itt.[1]
A telephez 1925-ben közadakozásból épült fel Péterfi József erdélyi pap kezdeményezésére Bacsó Andor és Martsekényi Imre tervei szerint[2] a Pongrác úti Föltámadott Krisztus templom (1101 Budapest, Vasláb út 17.).[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Budapesti Hírlap, 1929 (49. évfolyam, 50–73. szám) • 1929-03-17 / 63. szám, 9. oldal.
- ↑ https://miserend.hu/templom/4278
- ↑ http://www.kobanya.info/index.php/kek-hirek/item/4466-kis-pongr%C3%A1c-telep-1887-t%C5%91l-napjainkig