Ugrás a tartalomhoz

NSZV

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(NSZVT szócikkből átirányítva)
NSZV
Sisu XA–180 harcjárműre épített NSZVT géppuska
Sisu XA–180 harcjárműre épített NSZVT géppuska

Típusnehézgéppuska
OrszágSzovjetunió
TervezőG. I. Nyikityin, J. Sz. Szokolov, V. I. Volkov
Alkalmazás
Alkalmazás ideje1971-től
Használó országSzovjetunió, Kínai Népköztársaság, Varsói Szerződés országai
Háborús alkalmazásvietnámi háború, közel-keleti konfliktusok, afganisztáni háború, hegyi-karabahi háború, öbölháború, iraki háború
Műszaki adatok
Űrméret12,7 mm
Lőszer12,7×108 mm
12,7×99 mm (NATO)
Tárkapacitás50 db
Működési elvgázelvezetéses
Tömeg25 kg (fegyver),
41 kg (háromlábú állvánnyal)
11 kg az 50 darabos heveder kg
Fegyver hossza1560 mm mm
Csőhossz1070 mm
Elméleti tűzgyorsaság700–800 lövés/perc
Gyakorlati tűzgyorsaság300–400 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség845 m/s
Max. lőtávolság5400 m
A Wikimédia Commons tartalmaz NSZV témájú médiaállományokat.
Lengyel NSZV légvédelmi állványon és irányzékkal

Az NSZV (oroszul: НСВ, Никитина-Соколова-Волкова, Nyikityina–Szokolova–Volkova) a Szovjetunióban tervezett 12,7 mm-es nehézgéppuska, nevét tervezői vezetékneveiből – Grigorij Ivanovics Nyikityin (Г. И. Никитин), Jurij Sz. Szokolov (Ю. М. Соколов) és Vlagyimir Ivanovics Volkov (В. И. Волков) – kapta. A DSK nehézgéppuska leváltására tervezték, a Szovjet Hadsereg 1971-ben állította szolgálatba. Napjainkban lassan kivonásra kerül az orosz fejlesztésű Kord géppuska által, mivel Kazahsztán Szovjetunióból való kiválása után az NSZV-ket már nem Oroszországban állítják elő, a gyártási licenc lejárt. Az NSZV-t külföldön Bulgária, India, Lengyelország és Jugoszlávia is gyártotta licenc alatt, Ukrajnában pedig a másolatát gyártják 2005 óta. Legnagyobb számban a T–72, a T–64 és T–80 közepes harckocsikon alkalmazzák (NSZVT). GRAU-kódja 6P11.

Története

[szerkesztés]

A Szovjet Hadsereg az 1950-es évek elején kezdte el keresni az elavulóban levő SG–43 Gorjunov és RPD géppuskák váltótípusát. A hadvezetésben a német MG 42 többcélúságát szerették volna viszontlátni, azaz egy fegyvert többféle konfigurációban több feladatra felhasználni. Két fegyvertervező csoportot kértek fel a tesztfegyverek kifejlesztésére: az egyiket Mihail Kalasnyikov, a másikat Nyikityin és Szokolov vezette. A teszteket végül a Kalasnyikov-géppuska nyerte hatékonysága és könnyen gyártható mivolta miatt, PK néven rendszeresítették.

Nyikityin és Szokolov változatát azonban nem vetették el teljesen. Növelt, megerősített változatban, 12,7 mm űrméretben 10 évvel később kiválasztották a DSK nehézgéppuska-család leváltására kiírt tenderben, szolgálatba 1971-ben állt. A jugoszláv licenc alatt gyártott változatot Zasztava M87 néven rendszeresítette a Jugoszláv Néphadsereg.

A Szovjetunió felbomlását követően a fegyver gyártása befejeződött. Az 1990-es évek közepén a leváltására kifejlesztett Kord nehézgéppuska gyártása van folyamatban. A hatékonyabb váltótípus alkalmazása az Orosz Szárazföldi Erőknél az NSZV-k alkatrész ellátási problémája miatt is indokolttá vált. Napjainkban az NSZV-t csak Ukrajnában és Kazahsztánban gyártják.

Finnország 12,7 ilmatorjuntakonekivääri 96, röviden 12,7 Itkk 96 néven állította hadrendbe (a finn katonai szlengben „itko”). Leggyakrabban járműre szerelt változatban alkalmazzák, úgymint a Patria Pasi páncélozott felderítőn, a Sisu Nasu lánctalpas vontatón és a Leopard 2R nehézharckocsin. Nagy tűzgyorsaságának köszönhetően ezen kívül alkalmazzák még kis hatótávolságú légvédelmi fegyverként helikopterek, pilótanélküli repülőgépek és repülőgépek ellen. Földi telepítéséhez különleges állványzat szükséges.

A Finn Haditengerészet szintén alkalmazza az NSZV-t légvédelmi feladatokra, több más csöves légvédelmi eszközzel együtt, mint a 23 ITK 95, a Bofors 40 Mk3 és Bofors 57 Mk2 és Mk3.

Típusváltozatai

[szerkesztés]
NSZV
NSZVT
M87
szerbiai licenc alapján a Zasztava Arms által gyártott változat. Ezt a változatot a jugoszláv utódállamok használják.
WKM–B
lengyel változat, amely a NATO-szabvány .50 BMG tölténytípusra lett átalakítva.
KT–12,7
ukrán változat, melyet 2005 óta gyárt a kamjanec-pogyilszkiji Finommechanikai Gépgyár (NKT ZTM).

Üzemeltetők

[szerkesztés]
  • Finnország:[1]
  • Szovjetunió
  • Oroszország
  • Ukrajna
  • India:[2]
  • Örményország
  • Afganisztán
  • Grúzia

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jane's armour and artillery, Volume 23, p. 450
  2. Indian army seeks new heavy machine gun upi.com

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a NSV machine gun című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]