Liège–Bastogne–Liège
| Liège–Bastogne–Liège (Liège–Bastogne–Liège (francia) La Doyenne – A legidősebb hölgy) | |
 | |
| A mezőny a 2008-as Liège–Bastogne–Liège versenyen | |
 2022-es Liège–Bastogne–Liège | |
| Címvédő |  Remco Evenepoel |
| Legtöbb győzelem | .svg){kind=small} Eddy Merckx (5) |
| Adatok | |
| Sportág | országúti kerékpárverseny |
| Kontinens | Európa |
| Ország | Ardennek,  Belgium |
| Időpont | április második fele |
| Első esemény | 1892 (győztes: Léon Houa) |
| Eddigi események száma | 108 (2022) |
A Liège–Bastogne–Liège a legidősebb országúti kerékpárverseny, egyike az öt Monumentumnak, az öt legnagyobb presztízzsel rendelkező egynapos versenynek.
Történelem
[szerkesztés]Az első versenyt 1892-ben rendezték meg az amatőröknek, 1894-ben a profiknak, mindkettőt a belga Léon Houa nyerte. A 2005-ig része volt az UCI Országúti Világkupának, majd 2007-ig az UCI ProTournak. A La Flèche Wallonne-nal együtt részei a belga Ardennek-sorozatnak. A két klasszikust egy ideig egymás utáni napokon rendezték meg, manapság általában a Fléche Wallonne-t szerdán, a Liège–Bastogne–Liège-t vasárnap futják. Mindkettőt az Amaury Sport Organisation szervezi, aminek a Nemzetközi Kerékpáros Szövetséggel való vitái után a versenyeket (a Tour de France-szal együtt) 2008-ban kivették az UCI ProTour sorozatból. Mindössze hat versenyző tudott "duplázni", azaz egy évben megnyerni mindkét versenyt: a svájci Ferdi Kübler (1951-ben és 1952-ben), a belga Stan Ockers (1955-ben) és Eddy Merckx (1972-ben), az olasz Moreno Argentin (1991-ben) és Davide Rebellin (2004-ben), és a spanyol Alejandro Valverde (2006-ban).
A versenyt gyakran sújtják szélsőséges időjárási körülmények, a legemlékezetesebb az 1980-as verseny, amikor egész nap szakadó hóesésben kellett kerékpároznia a mezőnynek, végül a francia Bernard Hinault több, mint 10 perc előnnyel nyert. 1957-ben két győztest hirdettek, mivel az elsőként célba érő Germain Derijcke áthajtott egy lezárt vasúti kereszteződésen ezért az eredetileg második Frans Schoubbent léptették elő. Mivel Derijcke-nek több, mint három perc előnye volt a célban ezért nem diszkvalifikálták, mivel nem ezen múlott a végkimenetel.[1]
Az útvonal
[szerkesztés]A mezőny Liège-ből indul és egyenesen Bastogne-ba megy 95 km-en át, a visszaút 163 km-es, kanyargósabb és magába foglalja a legtöbb emelkedőt a verseny során. A befutó a rövid, de meredek Szent Miklós-hegyen (Cote de Saint-Nicolas) van. A sok kisebb hegy rengeteg lehetőséget ad támadásokra, ezért általában agresszív versenyzők tudnak diadalmaskodni.
| Km | Név | Hosszúság | Meredekség[forrás?] |
|---|---|---|---|
| 57,7 | Côte de Ny' | 1,8 km | 6° |
| 82,5 | Côte de la Roche-en-Ardenne | 2,9 km | 5.9° |
| 128,5 | Côte de Saint-Roch | 1 km | 11.2° |
| 171 | Côte de Wanne | 2,2 km | 7.7° |
| 177,5 | Côte de Stockeu | 1,1 km | 11.6° |
| 183 | Côte de la Haute-Levée | 3,4 km | 6° |
| 195,5 | Côte du Rosier | 3,9 km | 6.3° |
| 208 | Côte de la Vecquée | 3,2 km | 6.2° |
| 225 | Côte de la Redoute | 2,3 km | 7.4° |
| 231 | Côte de Sprimont | 1,5 km | 5° |
| 246 | Côte du Sart-Tilman-Tilff | 3,7 km | 5.9° |
| 254,5 | Côte de Saint-Nicolas | 0,9 km | 11° |
Dobogósok
[szerkesztés]
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Liège-Bastogne-Liège's cold memories. Cyclingnews.com. (Hozzáférés: 2008. április 24.)
- ↑ (fr) Michael Boogerd est suspendu deux ans et perd les victoires acquises entre 2005 et 2007, lequipe.fr.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
- A 2010-es verseny (angolul)
- Képek a versenyről