Növényi mozgások

A szemérmes mimóza leveleinek gyors turgormozgása

Példa tropizmusra. A napraforgó virága a fényinger irányától függően helyzetváltoztató mozgást végez

A növényi mozgásoknak két alapvető fajtáját különböztetjük meg. Ezek a passzív és aktív mozgások.

Passzív mozgások

Passzív mozgás létrejöhet a szél, a víz vagy különböző állatok közreműködésével. Leginkább a szaporodásban van jelentőségük (gyermekláncfű bóbitái, bogáncs termései).

Aktív mozgások

Létrejöttükhöz energia befektetése szükséges. Ezt rendszerint ATP hidrolíziséből nyerik a növények.

Egy növényi mozgást a következőképpen láthatunk el névvel: opcionálisan a mozgás iránya + inger típusa + mozgás típusa.

A napraforgó fény felé fordulásának példáján bemutatva:

• az inger típusa fény → foto-
• a mozgás helyzetváltoztató, az inger által irányítva → tropizmus
• a fény felé fordul (nem el tőle) → pozitív

Összerakva: pozitív fototropizmus

Csoportosítás az inger alapján

Taxis

Inger által irányított helyváltoztató mozgás. Alacsonyabb rendű élőlényeknél elterjedtebb, például az ostoros moszatoknál vagy a mohák és a harasztok hímivarsejtjeinél megfigyelhető jelenség.

Tropizmus

Inger által irányított helyzetváltoztató mozgás. Ezt a fajta mozgást az inger kiváltja és irányítja is. Gyakran növekedési mozgással valósul meg. Példa rá a gyökerek lefelé való növekedése.

Nasztia

Inger által nem irányított helyzetváltoztató mozgás. Általában turgormozgással valósul meg. Példa rá a szemérmes mimóza leveleinek összerándulása érintés hatására.

A mozgás iránya

Az inger által irányított mozgásoknál (taxisok és tropizmusok) megkülönböztetünk pozitív (inger felé) és negatív (ingertől el) mozgásokat.

Az inger típusa

Az ingerek típusait előtaggal jelöljük: pl a kemonasztia kémiai anyagok, a fotonasztia pedig fény hatására bekövetkező mozgást jelöl.

Az előtagok listája:

• foto:fény
• helio: napfény
• kemo: kémiai anyag
• geo: gravitációs erő
• tigmo: érintés
• hidro: víz
• termo: hő

Csoportosítás a mozgás módja alapján

Citoplazmaáramlás

Sejtszervecskék sejten belüli mozgása. Szabad szemmel nem megfigyelhető.

Növekedési mozgás

Egyes növényi hormonok (például auxin) hatására alakul ki. Alapja a növény különböző részeinek eltérő méretű növekedése (a sejtek eltérő mértékű megnyúlása/osztódása). Gyakran ezzel valósulnak meg a tropizmusok.

Turgormozgás

A sejtek eltérő víztartalmán (turgorállapotán) alapul. Gyakran ezzel valósulnak meg a nasztiák.

Források

• Fazekas György, Szerényi Gábor: Biológia I kötet (ISBN 978 963 244 568 7). 3. kiadásban 215-216. oldal. Megjelent a Scolar kiadónál 2015-ben
• Gál Béla : Biológia 10. (ISBN 978 963 697 425 1). 9. kiadásban 187-189. oldal. Megjelent a Mozaik Tankönyvkiadónál 2003-ban.

Lásd még

• Angol alszócikk