Névelők a német nyelvben

A német nyelvben megkülönböztetünk ragozható és ragozhatatlan szófajokat. A névelőt a ragozható szófajok közé soroljuk, mivel az utána álló főnév nemének, számának és esetének megfelelően változik az alakja. A névelő az utána álló főnévvel szoros hangtani, alaktani és mondattani egységet alkot; együtt, szinte egy szóként ejtjük ki őket, tehát a névelő hangsúlytalan. Két fajtája van:

• határozott névelő (der bestimmte Artikel): der, die, das
• határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel): ein, eine, ein

Mit mutat meg a névelő?

A németben a névelő jelzi, hogy a főnév milyen nemű, milyen számban és milyen esetben áll.

Pl.: Ich sehe die Frau. (Látom a nőt.)
A mondatban a die névelő megmutatja, hogy a főnév

• nőnemű,
• egyes számban és
• tárgyesetben áll.

Ezt a mondatot mondhatjuk részes esetben is: Ich helfe der Frau.
A mondatban a der névelő megmutatja, hogy a főnév

• nőnemű,
• egyes számban és
• részes esetben áll.

A határozott névelő (der bestimmte Artikel)

A határozott névelőt már említett vagy ismert személy vagy dolog esetén használjuk. Alanyesetben 3 alakja van (der, die, das; die), amit így jelölünk: der³ (háromalakú determináns).

Ragozása

Határozott névelők esetei
	Hímnem (Maskulin)	Nőnem (Feminin)	Semlegesnem (Neutral)	Többes szám (Plural)
Alanyeset (Nominativ)	der	die	das	die
Tárgyeset (Akkusativ)	den	die	das	die
Részes eset (Dativ)	dem	der	dem	den (n)
Birtokos eset (Genitiv)	des (s)	der	des (s)	der

(n) = nem csak a névelő változik, hanem a főnév is kap egy 'n'-t a szó végére, például: "mit den Kindern" (=a gyerekekkel)

(s) = nem csak a névelő változik, hanem a főnév is kap egy 's'-t, például: "das Haus des Vaters" (=az apa háza)

Használjuk

• hegyek, folyók, tavak, tengerek neve előtt (die Alpen – az Alpok, die Donau – a Duna, der Plattensee – a Balaton, die Ostsee – a Keleti-tenger v. Balti-tenger)
• utcák neve előtt (die Goethestraße – a Goethe utca)
• jelzős tulajdonnevek előtt (der junge Goethe – az ifjú Goethe)
• személynév előtt, ha az nem fejezi ki egyértelműen az esetet (das Ei des Kolumbus – Kolumbusz tojása)
• ha a személynevet a mű vagy szerep helyett használjuk (Ich lese den Goethe. – Goethét olvasom.)
• hímnemű, nőnemű és többes számú országnevek előtt (der Libanon – Libanon, die Schweiz – Svájc, die Niederlande – Hollandia)
• jelzős szerkezetű országnevekben (die Europäische Union – az Európai Unió)
• keltezésben a napok, hónapok és évszakok előtt, - pld.: am (an dem) Montag – hétfőn, im (in dem) März – márciusban, im (in dem) Sommer – nyáron)

Nem használjuk

• személynevek előtt (Wo ist Karl? – Hol van Karl?)
• a Herr, Frau, Fräulein, Kollege stb. megszólítások előtt (Guten Morgen, Frau Müller. – Jó reggelt, Müller asszony.)
• helységnevek előtt (Ich wohne in Budapest. – Budapesten lakom.; Ich fahre nach Paris. – Párizsba utazom.)
• semlegesnemű országnevek előtt (Ich komme aus Ungarn. – Magyarországról jöttem.)
• anyagnevek előtt legtöbbször (Wir trinken Tee. – Teát iszunk.)
• a dieser, jener mutató névmások után (dieser Mann – ez a férfi, jener Mann – az a férfi)
• a wessen?, dessen, deren birtokos esetben álló névmások után (Wessen Bücher sind das? – Kinek a könyvei ezek?)
• a birtok előtt birtokos–birtok sorrend esetén (des Schülers Paket – a tanuló csomagja), de birtok–birtokos sorrend esetén: das Paket des Schülers

A határozatlan névelő (der unbestimmte Artikel)

A határozatlan névelő még nem említett, nem ismert vagy pontosan meg nem határozott személy, tárgy vagy fogalom előtt áll. A német nyelvben a határozatlan névelőnek külön állító és tagadó alakja van.

Állító alak (ein²)

Az állító alaknak alanyesetben két alakja (két alakú determinánsa) van: ein, eine, ein (ein²). Többes száma nincs!

Ragozása

A határozatlan névelők esetei
	Hímnem (Maskulin)	Nőnem (Feminin)	Semlegesnem (Neutral)	Többes szám (Plural)
Alanyeset (Nominativ)	ein	eine	ein	–
Tárgyeset (Akkusativ)	einen	eine	ein	–
Részes eset (Dativ)	einem	einer	einem	–
Birtokos eset (Genitiv)	eines	einer	eines	–

Használjuk

• (jelzős) főnévvel kifejezett állítmány előtt (Peter ist ein (guter) Sportler. – Péter (jó) sportoló.)
• a haben (birtokolni valamit) ige mellett (akkor is, ha testi vagy lelki tulajdonságot fejez ki) (Sie hat ein gutes Herz. – Jó szíve van.)

Nem használjuk

• foglalkozást jelölő főnevek előtt (Ich bin Ingenieur. – Mérnök vagyok.)
• állami, népi, világnézeti hovatartozást jelölő névszói állítmány előtt (Ich bin Ungar. – Magyar vagyok.)

Tagadó alak (kein²)

A határozatlan névelő tagadó alakja (kein²), akárcsak az állító, alanyesetben két alakú (kein, keine, kein; keine). Az ein² és a kein² ragozása megegyezik; az egyetlen különbség közöttük, hogy az ein-nak nincs, viszont a kein-nak van többes száma.

Ragozása

	EGYES SZÁM			TÖBBES SZÁM
	hímnem	nőnem	semlegesnem	minden nem
alanyeset	kein	keine	kein	keine
tárgyeset	keinen	keine	kein	keine
részes eset	keinem	keiner	keinem	keinen
birtokos eset	keines	keiner	keines	keiner

Használjuk

• olyan főnevek tagadására, melyek előtt határozatlan névelő áll, pl.: Haben Sie ein Buch? (Van (egy) könyve?) – Nein, ich habe kein Buch. (Nem, nincs könyvem.)
• olyan főnevek tagadására, melyek előtt nem áll névelő, pl.: Hast du Zeit? (Van időd?) – Nein, ich habe keine Zeit. (Nem, nincs időm.)

Nem használjuk

Vigyázzunk! Ha az ein nem határozatlan névelőként, hanem számnévként áll egy főnév előtt (ilyenkor hangsúlyos), akkor a tagadása nem kein, hanem nicht ein!

Pl.: Ich kaufe nicht ein Buch, sondern zwei Bücher. (Nem egy könyvet veszek, hanem kettőt.)

Kapcsolódó szócikkek

• Nyelvtani esetek

Források

• Karácsony Lajos–Dr. Tálasi Istvánné: Német nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, 1982. ISBN 963-17-6566-0