Döbrentei Károlyné Némety Aranka

Döbrentei Károlyné Némety Aranka
Született	Némety Aranka 1913. április 25. Újpest
Elhunyt	1987. március 26. (73 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus bíró
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1945. június 24. – 1945. november 4.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.) magyarországi parlamenti képviselő (1947. augusztus 31. – 1948. június 15.) magyarországi polgármester (1948. május 12. – 1950, Újpest)
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1950-es évek)
Sablon Wikidata Segítség

Döbrentei Károlyné Némety Aranka (Újpest, 1913. április 25. – Budapest, 1987. március 26.) országgyűlési képviselő, a történelmi Újpest város utolsó polgármestere 1948-től annak 1950-es Budapesthez csatolásáig, egyben Magyarország első női polgármestere, később fővárosi, majd legfelsőbb bírósági büntetőbíró.

Életrajza

Evangélikus családból származott. Hatan voltak testvérek. Apja Némety Sándor szíjgyártósegéd, anyja Kappel Emília háztartásbeli voltak. 1920-ban a család Dégre költözött, Aranka ott végezte el a népiskola hat osztályát, majd munkába állt. 1929-ben költöztek vissza Újpestre, ahol az Egyesült Izzó gyárában lett betanított munkás. 1934-ben ment férjhez Döbrentei Károlyhoz, aki a második világháború után hozzá hasonlóan politikai pályát futott be. Aranka ugyanebben az évben lett a Vörös Segély aktivistája. 1935-ben a gyár szakszervezetének bizalmi embere lett, 1936-től 1944-ig a női szervezőbizottságban dolgozott. 1937-ben életet adott egyetlen gyermekének, illetve felsőbb utasításra belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. 1944-ben csatlakozott az újpesti partizánokhoz akikkel a harcokban is részt vett, valamint a területi kommunista szervezeteknek is tagja lett.

A második világháború magyarországi harcainak lezárulta után, 1945 elejétől a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége egyik szervezője lett, valamint márciusban belépett a Magyar Kommunista Pártba, ahol a budapesti pártbizottság nőtitkára és csakhamar a központi vezetőség póttagja is lett. Még ennek az évnek a közepén, június 24-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője lett, októberben pedig az újpesti képviselőtestületbe választották be. Az 1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választáson, illetve az 1947-es „kékcédulás" választáson is parlamenti mandátumot szerzett.

1948. május 12-én nevezték ki az akkor még önálló város, Újpest polgármesterévé, amivel Magyarország első női polgármestere lett. Kinevezése összeférhetetlenség miatt együtt járt parlamenti mandátumának visszaadásával, amit június 15-én jelentettek be a parlamentben. A várost 1950 január elsejével Nagy-Budapesthez csatolták IV. kerület néven, amivel polgármesteri megbizatása megszűnt. Budapest Főváros Tanácsa lakásgazdálkodási osztályának vezetője lett egészen 1957-ig szeptember 2-ig, illetve ezzel párhuzamosan a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának is tagja lett 1954-ig. Szintén ezidő alatt elvégezte az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát levelezőn és a diploma megszerzése után büntetőbíró lett a Fővárosi Bíróságon, majd 1961-től 1970-es nyugdíjazásáig a Legfelsőbb Bíróságon. Az 1960-1970-es években a Magyar Nők Országos Tanácsa végrehajtó bizottságában is helyet kapott, majd az egyik alelnöke is lett. Ekkoriban a Hazafias Népfrontban is szerepet vállalt, a budapesti bizottság tagjaként.

Források

• Egy asszony élete. Nem én vagyok rendkívüli, hanem a kor, Magyar Hírlap, 1969. december 14.
• Az első polgármesternő volt. Aranybetűkkel nyomtatták aznap a város újságját, Esti Hírlap, 1978. április 29.
• Gazdag élet. Döbrentei Károlynéről, akit 30 éve választottak Újpest polgármesterévé, Népszabadság, 1978. május 14.
• Az 1947. évi Országgyűlés Almanachja, (szerk.: Marelyn Kiss József, Vida István, Horváth Zsolt, Hubai László), Magyar Országgyűlés kiadója, Budapest, 2005. ISBN 9630338564