Némethy Károly (jogász, 1862–1941)
Némethy Károly | |
Született | 1862. augusztus 2. Berettyóújfalu |
Elhunyt | 1941. december 22. (79 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Némethy Károly (Berettyóújfalu, 1862. augusztus 2. – Budapest, 1941. december 22.) jogi doktor, miniszteri osztálytanácsos.
Élete
[szerkesztés]Némethy Lajos debreceni református lelkész és Fésős Emma fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte; ugyanitt a jogi és államtudományi államvizsgálatokat, majd a budapesti egyetemen a jogi doktorátusokat letette. 1885-ben a magyar királyi belügyminisztériumba fogalmazógyakornoknak belépett, 1889-ben fizetéses segédfogalmazóvá, ugyanez évben fogalmazóvá, 1893-ban segédtitkárrá, 1895-ben miniszteri titkárrá, 1899-ben pedig miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. A belügyminisztérium több ügyosztályában fogalmazói minőségben teljesített szolgálat után előbb a vármegyei, majd a közjogi, végül 1900. január 1-jén a belügyminisztériumban szervezett törvényelőkészítő (kodifikáló) főosztály vezetésével bízatott meg. Állandóan részt vett a belügyminisztérium utolsó évtizedi kodifikatorius alkotásaiban, így különösen a magyar királyi közigazgatási bíróságról, a község- és egyéb helynevekről, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről, a községi közigazgatási tanfolyamokról, az állami gyermekmenhelyekről, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatok előadói tervezeteinek s végrehajtási utasításainak kidolgozásában. Tagja volt az 1898. IV. törvénycikk alapján szervezett községi törzskönyv-bizottságnak, valamint az 1897. XXXV. törvénycikk 5. §-a értelmében a miniszterelnök által az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés szerkesztésére alakított vegyes bizottságnak. 1918 novemberéig dolgozott a belügyminisztériumnál. 1918-ban főrendiházi tag, majd 1927-től a felsőház tagja volt.
Állandó belmunkatársa volt a Magyar Közigazgatás c. szaklapnak, melyben cikkeinek egész sorozata jelent meg.
Munkái
[szerkesztés]- A m. kir. közigazgatási biróságokról szóló törvényjavaslat. Bpest, 1894.
- A m. kir. közigazgatási biróságokról a magyar jogászegyletben tartott értekezés. Bpest, 1894.
- A közigazgatási biróságról szóló törvény magyarázata. Bpest, 1897.
- A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvény magyarázata. Bpest, 1899.
- A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. Bpest, 1903. Két kötet. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz. sat.)
- A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsgák. Bp., 1912.
Szerkesztette az 1896-ban alapított Belügyi Közlönyt, a belügyminisztérium hivatalos lapját.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.