Ugrás a tartalomhoz

Csiliznyárad

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nárad szócikkből átirányítva)
Csiliznyárad (Ňárad)
A csiliznyáradi katolikus templom
A csiliznyáradi katolikus templom
Csiliznyárad címere
Csiliznyárad címere		 Csiliznyárad zászlaja
Csiliznyárad zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
PolgármesterLukács József
Irányítószám930 06 (pošta Sap)
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség631 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület10,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″47.836667°N 17.610000°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″47.836667°N 17.610000°E
Csiliznyárad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csiliznyárad (szlovákul Ňárad, korábban Topoľovec, illetve Čiližský Ňárad) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Csiliznyárad a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 18 km-re délre, 113 méteres tengerszint feletti magasságban, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának közelében. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szappal. A falu nyugati szélén folyik a Határ-kanális (Chotárny kanál).

Csiliznyáradon keresztülhalad a Bőst (7 km) Medvével (7 km) összekötő 506-os út. Mellékút köti össze Csilizpatassal is.

Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.

Élővilága

[szerkesztés]

1934-ben 11 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben nyolcat, 1968-ban hármat, 1974-ben ötöt, 1984-ben hatot, 1988-ban ismét ötöt.[2] A faluban ma 6 gólyafészket tartanak nyilván, ebből a főút mentén található egy fészek és 3 alátét. További egy alátét és egy fészek található az egyik mellékutcában, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.[3]

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1468-ban a Dóczy család birtokaként említik.

A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.

Vályi András szerint "NYÁRAD. Magyar falu Győr Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilizközben, Győrhöz 2 mértföldnyire, igen jó határja két nyomásbéli, és bőven terem mindenféle gabonát, lent is jót, erdeje, réttye kevés."[4]

Fényes Elek szerint "Nyárad, magyar falu, Győr vmegyében, a Csiliz közben, 348 kath., 70 ref. lak., kik közt számos nemesek találtatnak. Szénája annyi terem, hogy Poson városának is adhat-el. Lakosai jó csikókat nevelnek. A néhai gr. Illésházy szarvai urad. tartozik. Ut. p. Győr."[5]

1997-ben megjelent a Végh Ferenc által írt Csiliznyárad c. könyv, melyben a helységnév kialakulásától az 1996-os Önkormányzati képviselőkig nagyon sok minden található. (Pecsétek, nemzetségek, vízszabályozás, dűlőnevek, növény- és állatvilág, lakó- és gazdasági épületek, foglalkozások, leventék, intézmények, templomok, hagyományok stb.)

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 659, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

1921-ben 732 lakosa volt, ebből 664 (90,7%) volt magyar, 45 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.[6]

2001-ben 616 lakosából 586 magyar (95,1%) és 28 szlovák (4,5%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 529 római katolikus és 65 református vallású lakosa volt a falunak.[6]

2011-ben 651 lakosából 602 magyar és 38 szlovák volt.

2021-ben 631 lakosából 572 (+7) magyar, 47 (+3) szlovák, (+1) cigány, 5 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1929-1933. között épült.[8]
  • Szűz Mária szobrát, mely a templomkertben áll, 1847-ben emeltette Sebő Ferenc.
  • A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
  • Szent János útmenti szobrát 1995-ben újították fel.
  • A községháza előtt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája, melyet 1992-ben állították.
  • Az 1886-ban állított útmenti feszület jelenleg (2008. november) rossz állapotban van

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1938. április 8-án Csicsay Alajos író, pedagógiai szakíró.[9]
  • Itt született és itt hunyt el Színi Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a Tápióbicskei csatában Reidesel császári ezredest párbajban megölte, sírja a temetőben látható. Jókai Mór róla formálta Baradlay Richárd alakját A kőszívű ember fiai című regényében.
  • Itt élt és nevelkedett Győrbe településéig Végh Ferenc (1931-2009) (anyja neve: Szini Sebő Anna) író, sport- és helytörténet kutató.
  • Itt szolgált Bíró Lucián (1898-1990) pápai és komáromi bencés gimnáziumi tanár, cserkészvezető, tankönyvíró, szerkesztő, katolikus egyházi író.

Képtár

[szerkesztés]
  • Községi hivatal, 2008
    Községi hivatal, 2008
  • Községi hivatal, 2012
    Községi hivatal, 2012
  • Templom
    Templom
  • Kereszt 1886 és gólyafészek-alátét
    Kereszt 1886 és gólyafészek-alátét
  • A kitelepítettek emlékműve
    A kitelepítettek emlékműve
  • Szűz Mária szobra (1847)
    Szűz Mária szobra (1847)
  • A két világháború áldozatainak emlékműve
    A két világháború áldozatainak emlékműve
  • Temetői kereszt
    Temetői kereszt
  • Színi Sebő Alajos síremléke
    Színi Sebő Alajos síremléke
  • Szent János-szobor
    Szent János-szobor
  • Csiliznyárad-emlékmű
    Csiliznyárad-emlékmű
  • Faluház
    Faluház
  • Alapiskola
    Alapiskola
  • Foci
    Foci

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Stollmann András 1990: Populačná dynamika bociana bieleho (Ciconia ciconia) na Žitnom ostrove. In: A. Štollmann (zost.): Ciconia '88 – Zborník referátov z odborného seminára konaného 28.-29. júna 1988 v Komárne. Bratislava, 46-53; Richard Pomichal 1984: A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése a dunaszerdahelyi járás területén. Csallóközi Múzeum - Múzeumi Híradó VIII, 52-62.
  3. ↑ bociany.sk. (Hozzáférés: 2012. december 17.)
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ↑ a b A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  7. ↑ ma7.sk
  8. ↑ http://www.foruminst.sk/index.php?p=lexikon&t=a&xp=&w=&MId=&Lev=&Ind=9&P=index,hu,#top
  9. ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ňárad
A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csiliznyárad&oldid=27674297”