Nádgubacslégy
Nádgubacslégy | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Lipara lucens Meigen, 1830 | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nádgubacslégy témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nádgubacslégy témájú kategóriát. |
Az nádgubacslégy (Lipara lucens) a rovarok (Insecta) osztályának a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a gabonalégyfélék (Chloropidae) családjába tartozó faj.
Élőhely, elterjedés
[szerkesztés]Nádasokban él. Európa nagy részén előfordul, de Észak-Amerikába is behurcolták.
Megjelenése
[szerkesztés]8–12 mm.Teste zömök, fekete szárnya viszonylag rövid, a legnagyobb termetű gabonalégyfaj.A kb. 180 hazai, a gabonalegyekhez (Chloropidae) tartozó faj némelyikénél erősen csökevényesek a szárnyak. A nádlégy tetemes károkat okozhat a nádon.
Szaporodás
[szerkesztés]A nőstény a nád tenyészőcsúcsába rakja petéit, nádszálanként egyet. A fejlődő lárva változó méretű gubacsot hoz létre, a tenyészőcsúcs így egy 25 cm hosszú és mintegy 1,5 cm vastag szivarrá duzzad. A lárva ebben bábozódik be és telel át.
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
- Magyar könyvklub-Rovarok