Nádasdy Lipót

	Nádasdy Lipót
	Gróf Nádasdy Lipót Komárom vármegyei főispán, 1867
Született	Leopold Ernest Aloys Johann von Nadasdy; 1802. július 8.; Bécs
Elhunyt	1873. július 18. (71 évesen); Budapest
Állampolgársága	osztrák; magyar;
Házastársa	Forray Júlia (1835. május 17. – )
Gyermekei	Nádasdy Ferenc
Szülei	Gräfin Mária Terézia Pálffy ab Erdőd; Nádasdy Lipót
Foglalkozása	local government official; bíró; politikus;
Tisztsége	Komárom vármegye főispánja (1836–1848); a magyar főrendiház tagja (1839–1840); a magyar főrendiház tagja (1847–1848); a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1849); Komárom vármegye főispánja (1860–1861); a magyar főrendiház tagja (1861–1861); a magyar főrendiház tagja (1865–1873); Komárom vármegye főispánja (1866–1873);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy Lipót (1802. július 8. – Budapest, 1873. július 18.) valóságos belső titkos tanácsos, Komárom vármegyei főispán.

Élete

Az ősrégi gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy család sarja. Atyja, gróf Nádasdy Mihály (1746-1826), Komárom vármegye főispánja, főajtónálló, anyja, gróf Terezia von Colloredo-Waldsee (1751-1831) volt. Iskoláit Budán és Pozsonyban végezte; 1822-ben Vas vármegye aljegyzőjévé választatott. 1825-ben a kőszegi királyi tábla tiszteletbeli bírájává neveztetett ki, mely minőségben Győr szabad királyi városa közigazgatási ügyeinek rendezésére királyi biztosul küldetett ki. 1832-ben a magyar királyi tábla bírája, majd 1839-ben hétszemélynök lett. Eközben 1833-tól Komárom vármegye főispáni helyettese is volt. 1837. szeptember 18-án Komárom vármegye főispáni méltóságába iktatta be Nádasdy Ferenc gróf váci püspök, mint kiküldött királyi biztos. Nejének, Forray Julia grófnőnek (akivel 1835. május 17-én kelt egybe) eszméje volt a javító dologház, mely a főúri pár tetemes áldozatával a megyeház udvarán létesült is. Midőn 1840-ben a magyar irodalom pezsdülni kezdett, Nádasdy és neje megnyitották termeiket az írók és művészek előtt és az irodalmat is pártfogolták. 1828-ban császári és királyi kamarássá, 1846-ban pedig valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. 1846-ban az adminisztrátori rendszer behozatalakor inkább lemondott hétszemélynöki hivataláról, csakhogy főispáni méltóságát megtarthassa. 1848-ban híve maradt a nemzeti ügynek, amiért Theresienstadtban börtönt és nagy összegű pénzbírságot szenvedett. Ezután visszavonultan élt. 1860-ban, az alkotmányos korszak újraébredésekor, ismét elfoglalta főispáni székét; az alkotmány teljes visszaállításakor pedig tevékeny részt vett a politikai mozgalmakban. A pesti lelencház alapjához is nagy összeggel járult. Az I. osztályú vaskoronarend tulajdonosa is volt.

Arcképei: kőnyomat, rajz. Marastoni, nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben 1867. (a Hajnal-Albumban); Barabás rajza, nyomt. Mollak testv. Pesten (a Vereby Soma Honpolgárok Könyvében III. 1868.)

Munkái

Tek. Komárom vármegyének polgár innepje, midőn 1833. eszt. Szent-György hava 10. … Komárom vármegye főispányi helytartója… Komárom városában helytartói kormányát általvette. Komárom, 1833. (Öt beszéde a többiek beszédeivel együtt).
Beszéde, melyet főispányi székébe lett beiktatásakor 1837. szept. 18. mondott. Rév-Komárom, 1837. (A többi üdvözlők beszédeivel együtt.).

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c https://data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/01-unsere-liebe-frau-zu-den-schotten/01-45/?pg=59, Schottenkirche, keresztelési anyakönyv, 51, 2022. december 22., 45
↑ ^a ^b Lipót Nádasdy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=15891
↑ ^a ^b Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2022. december 22.)

További információk

Alapi Gyula: Komárom vármegye kultúrtörténetéből. Tatabánya, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, 2000.
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. 2. jav., bőv. kiad. Bp., Zrínyi Katonai Kiadó, 1987.
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[c24d4433a7e0bf7d4429635f1ec6a529314f123c-1] ttps://data.matricula-online.eu/de/oesterreich/wien/01-unsere-liebe-frau-zu-den-schotten/01-45/?pg=59, Schottenkirche, keresztelési anyakönyv, 51, 2022. december 22., 45

[7fec7cfd2cd5b32713754ef4eef8d4a31f4411e2-2] Lipót Nádasdy, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=15891

[5a1817a5ec70e19fc9004874523f56c3805d57f7-3] Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2021. augusztus 22.)

[45223c7d0896485a631c6acae340e84003464c8a-4] Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)

[04cb3eb2dc744c03b013a9ae2634a87191b69cca-5] Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2022. december 22.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Nádasdy Lipót

Gróf Nádasdy Lipót Komárom vármegyei főispán, 1867
Született	Leopold Ernest Aloys Johann von Nadasdy^[1] 1802. július 8.^[2]^[3]^[1] Bécs^[1]
Elhunyt	1873. július 18. (71 évesen)^[2]^[3] Budapest^[4]
Állampolgársága	osztrák magyar
Házastársa	Forray Júlia (1835. május 17. – )^[5]
Gyermekei	Nádasdy Ferenc
Szülei	Gräfin Mária Terézia Pálffy ab Erdőd Nádasdy Lipót
Foglalkozása	local government official bíró politikus
Tisztsége	Komárom vármegye főispánja (1836–1848) a magyar főrendiház tagja (1839–1840) a magyar főrendiház tagja (1847–1848) a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1849) Komárom vármegye főispánja (1860–1861) a magyar főrendiház tagja (1861–1861) a magyar főrendiház tagja (1865–1873) Komárom vármegye főispánja (1866–1873)
Sablon • Wikidata • Segítség