Nádasdy Ferenc (érsek)
Nádasdy Ferenc | |||||
Vác, majd Kalocsa püspöke | |||||
Született | 1785. március 3. Bécs | ||||
Elhunyt | 1851. július 22. (66 évesen) Kalocsa | ||||
Felekezet | római katolikus egyház | ||||
Püspökségi ideje 1823. február 28. – 1845. május 15. (Vác) | |||||
Püspökségi ideje 1845. május 15. – 1851. július 22. (Kalocsa) | |||||
Nádasdy Ferenc a Catholic Hierarchy-n |
Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy (Paulai) Ferenc (Bécs, 1785. március 3. – Kalocsa, 1851. július 22.), kalocsai érsek.
Élete
[szerkesztés]Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait Tatán, Komáromban és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től Nagyszombatban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án drégelypalánki plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja.
1823. február 28-án váci megyés püspök (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A Lipót-rend nagy keresztjét kapta. A Magyar Tudományos Akadémia 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé.
1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A Szent István-rend középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223 050 forintot tesznek ki.
Munkái
[szerkesztés]- Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd, melyet a nemes Magyar nemzetnek nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a tiszt. p. kapuczinusok templomában Kis Asszony havának 23. napján 1812. eszt. mondott. Bécs, 1812.
- Sermo inauguralis. Theresiopoli, 1846
- Gróf Nádasdy Ferencz Kalocsai érsek körlevele, melyet beiktatása alkalmával a hívekhez intézett. Szabadka, 1846
- Epistolae pastorales… ad clerum regularem et saecularem. Szabadka, 1849
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk
[szerkesztés]- Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Bp., História – MTA Történettudományi Intézete, 1996
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
- Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002
- Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-
- ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Első füzet, vagyis országgyülési emlény az 1843-44-iki országgyülés emlékezetére. Harmadik kiadat. Pest, 1861. Id. Poldini Ede és Noséda ny.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893
Előde: Kámánházy László |
Váci püspök
1823–1845 |
Utóda: Szarvas Ferenc |
Előde: Klobusiczky Péter |
Kalocsai érsek
1845–1851 |
Utóda: Kunszt József |