Lator-patak
| Lator-patak | |
 | |
| A Nád-ér Mezőkeresztesnél | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 28,5 km |
| Forrásszint | 290 m |
| Vízhozam | 0,09 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 55,5 km² |
| Forrás | Tard községtől északra, Bükk-vidék, Magyarország |
| Torkolat | Csincse-patak, Mezőnagymihálytól délre |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Lator-patak (más néven Tardi-patak vagy Nád-ér) a Bükk-vidéken ered a Kő-völgyben Tardi-patak néven (az Egri-Bükkalján, Tard településtől északra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében), mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban. Tardnál a Cserépváraljai-patak torkollik bele. A patak Tard községen keresztülfolyva déli, majd délkeleti irányban halad, majd Mezőnagymihály községtől délre éri el a Csincse-patakot. Mezőkeresztestől Nád-ér a neve. A patak része az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszernek és ezen belül az Eger-patak vízgyűjtő területéhez tartozik.[1][2]
Lefolyása
[szerkesztés]Vízrajzi adatai
[szerkesztés]A patak teljes hossza 28,5 km. Vízgyűjtő területe 55,5 km2. Átlagos vízhozama Tardnál a Cserépváraljai-patak torkolatánál (vízgyűjtője idáig 21 km2) 0,06 m3/s, a Csincse övcsatornába való betorkollásánál 0,09 m3/s (ugyanitt a legkisebb vízhozama 0, a legnagyobb 20 m3/s). Alsó szakasza időszakos vízhozamú. Az év nagyobbik részében száraz a medre.[3][4]
Nád-ér
[szerkesztés]A Nád-ér a Lator-patak csatornázott alsó szakasza. Mezőkeresztestől a Csincse övcsatornába való betorkollásáig tart. Hossza 10,536 km.
Állatvilága
[szerkesztés]A patak halfaunáját a következő halak alkotják: domolykó (Leuciscus cephalus), ezüstkárász (Carassius gibelio), kövi csík (Barbatula barbatula), razbóra (Pseudorasbora parva), réti csík (Misgurnus fossilis), tiszai küllő (Gobio carpathicus), vágó csík (Cobitis elongatoides).[5]
Partmenti települések
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység. Bükk és Borsodi-Mezőség tervezési alegység, 2009 [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ A Bükk vizei. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
- ↑ Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve
- ↑ Magyarország hidrológiai atlasza I. sorozat, Folyóink vízgyűjtője - 7. A Tisza (VITUKI, Budapest, 1958)
- ↑ A halfauna vizsgálata a kelet-magyarországi Eger-patak vízrendszerén. haltanitarsasag.hu. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
