Ugrás a tartalomhoz

Musée de l’Orangerie

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Musée de l'Orangerie szócikkből átirányítva)
Musée de l’Orangerie
ElhelyezkedésPárizs 1. kerülete
Franciaország
Alapítva1852
Megnyílt1927
FenntartóService of the Museums of France
Elhelyezkedése
Musée de l’Orangerie (Franciaország)
Musée de l’Orangerie
Musée de l’Orangerie
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 51′ 50″, k. h. 2° 19′ 21″48.863845°N 2.322538°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 50″, k. h. 2° 19′ 21″48.863845°N 2.322538°E
Térkép
A Musée de l’Orangerie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Musée de l’Orangerie témájú médiaállományokat.

A Musée de l’Orangerie Párizs egyik szépművészeti múzeuma, amely elsősorban Claude Monet nagyméretű festményeiről híres.

Története

[szerkesztés]

A múzeumnak helyet adó épületet 1852-ben emelték a Tuileriák palotája és a Szajna közötti területre, hogy télen ott helyezhessék el a díszkert narancsfáit, erre utal elnevezése is. Mivel télikertről van szó, nagy üvegfelületekkel látták el az építményt, ami később alkalmassá tette képkiállítások rendezésére. 1921-ben az épület a képzőművészeti egyetem kezelésébe került. Georges Clemenceau francia miniszterelnök azt javasolta, hogy az épületben állítsák ki Monet vízililiomokat ábrázoló képeit, amelyeket a művész az első világháború alatt készített. Monet két festményt 1918. november 12-én, a fegyvernyugvás aláírásának másnapján felajánlott az államnak mint a béke szimbólumait.[1]

Claude Monet 1883-ban a normandiai Givernybe költözött, ahol 1890-től 1926-ban bekövetkezett haláláig festett a Vízililiomok-sorozat képeit. Ezek közül méretükkel kilógnak a Musée de l’Orangerie-ben látható alkotások, amelyek egyes darabjai kifejezetten erre a helyszínre készültek. A művész közreműködött a két nagy elliptikus terem kialakításában, amelyek szerinte a végtelen egész, a horizont és part nélküli hullámok illúzióját keltik a nézőben. A kiállítás csak 1927-ben, néhány hónappal Monet halála után nyílt meg.[1]

Musée de l’Orangerie gondozásába 1960-ban került Jean Walter és Paul Guillaume gyűjteménye, miután a francia állam megvásárolta. A kollekció 146 darab, 1860 és az 1930-as évek között keletkezett műalkotásból áll. A gyűjteménynek része mások mellett 25 Pierre-Auguste Renoir-kép és Paul Cezanne 15 alkotása. Láthatók még festmények Paul Gauguintől, Alfred Sisleytől, Amedeo Modiglianitól, Henri Matisse-tól, Pablo Picassótól és Chaim Soutine-től.[2]

Képek a gyűjteményből

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b MO
  2. VP

Források

[szerkesztés]