Muraközi
Muraközi | |
Származási hely | Magyarország |
Vérmérséklet | Hidegvérű |
Szín | sárga, szürke, pej |
Testfelépítés | rövid, mély |
Jellemzők | Igen tanulékony, nagyon engedelmes |
Marmagasság | 163 cm |
Fejforma | széles |
Eredete | 19. század vége, 20. század eleje |
Hasznosítása | Igás- és fogasló |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraközi témájú médiaállományokat. |
A muraközi egy középtermetű igásló, mely a dél-magyarországi Muraközről kapta nevét.
Származás
[szerkesztés]Aránylag fiatal fajta. A Muraközben tenyésztették ki az osztrák nóri és a horvát ló keresztezésével. A fajta végül Magyarország nagy részén és az osztrák területeken is elterjedt. A magyarországi állományt utóbb még ardenni, percheron és nóri, valamint könnyű mezőhegyesi félvér csődörökkel keresztezték. A II. világháború miatt sok ló elpusztult. A világháború után, 1947 és 1949 között, 17 ardenni csődört hoztak Magyarországra, hogy ismét megnöveljék az állományt. A muraközi napjainkban is ritkaságnak számít. Az 1990-es évektől folynak kísérletek a faj újjáélesztésére. Jelenleg az Őrségi Nemzeti Park foglalkozik szervezetten az állomány újra szaporításával.
A lexikonok és a szakkönyvek korábban kihalt fajként tartották számon a muraközi lovat, ami azonban csak részlegesen volt igaz. A muraközi ló magyarországi állományai valóban jelentős mértékben megcsappantak és ritka volt az országban a tisztavérű muraközi. Ellenben viszont Jugoszláviában és Ausztriában a háború után is erős és egészséges állományok maradtak fenn, így a muraközi ló nemhogy kihalt, hanem tovább élt, csak éppen Magyarország területén kívül. 1990 előtt a kapcsolatok nagyon korlátozottak voltak e két országgal, ezért az ottani lóállományból nem kerültek állatok Magyarországra.
Jellemzők
[szerkesztés]Erős, ám gyors mozgású, kezes munkaló vált belőle. Legelterjedtebb színe a sárga, mosott sörénnyel és farokkal.
Források
[szerkesztés]- Lovak képes enciklopédiája
- Fajtaleírás a Háziállat.hu-n
További információk
[szerkesztés]- Monostori Károly: A muraközi ló; Pátria Ny., Bp., 1894