Murai Károly

Murai Károly
Élete
Születési név	Kovács László
Született	1857. augusztus 12. Kecskemét
Elhunyt	1933. február 25. (75 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	színmű
A Wikimédia Commons tartalmaz Murai Károly témájú médiaállományokat.

Murai Károly, családi nevén Kovács László (Kecskemét, 1857. augusztus 12. – Budapest, 1933. február 25.) újságíró és szerkesztő, színpadi szerző.

Pályája

Kovács László és Nyirádi Erzsébet fia. A középiskolát szülővárosában és Pozsonyban végezte, utána a Budapesti Tudományegyetemen jogot hallgatott.

Újságírói pályáját a Független Hírlapnál kezdte 1878-ban. A lap megszűnése után belső munkatársa volt a Kitartásnak, az Arad és Vidékének (1884–1886 között: elbeszélések és Bosszú című regénye), a nagyváradi Szabadságnak, majd a Pesti Hírlapnak. Itt megjelent humoros írásait örömmel olvasták. 1889-ben átvette és éveken át folytatta a Mátyás Diák című élclap szerkesztését. Ezeken kívül is több lapba írt tárcákat és éveken át hosszabb elbeszéléseket a Fővárosi Lapokba. Később felhagyott az írással, csak a szerkesztőségi munkának élt. A Pesti Hírlap lektoraként sok új írót juttatott szóhoz.

Mint tárcaíró humoristát egy időben Sipulusz (Rákosi Viktor) versenytársaként emlegették. Az 1890-es években a Nemzeti Színház egyik legnépszerűbb vígjátékírója volt.

Felesége Knöpfler Klára (1855–1932) volt, Knöpfler Dávid és Kurzweil Klára lánya.

Munkái

Eljegyzés menyasszony nélkül

• Virágfakadás, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1889. (Először a budapesti Nemzeti Színházban játszották 1886. november 12-én.)
• Ádám és Éva, színpadi tréfa l felvonásban. Arad, 1889.
• Huszárszerelem, vígjáték 2 felvonásban. Budapest, 1891. (Először a Nemzeti Színházban játszották 1890. október 31-én. Lefordították németre, Bécsben és Berlinben is előadták).
• A ki mer az nyer. Jelenet. Budapest, 1891. (Monologok 30.).
• A mama, vígjáték 2 jelenésben. Budapest, 1891. (Monologok 31.).
• A revolver. Jelenet. Budapest, 1891. (Monologok 33.),
• A váratlan fordulat. Jelenet. Budapest, 1891. (Monologok 34.).
• Az ördög fia, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• A két befőttes üveg, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• A kis szobrász. Színmű 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• A kígyó, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• A kis libapásztor. Színmű 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• Ki lesz a huszár? Vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1892.
• Komédiás Palkó. Róka Pál furfangjai. Budapest, 1895.
• Ejnye be jó! Képes és képtelen adomák és mókák. Budapest, 1895. Három kötet.
• Mosolygó történetek. 69 humoros elbeszélés. Budapest, 1895. Három kötet.
• Derűs históriák. Mosolygó történetek. Budapest, 1896.
• Finom falatok. Képes és képtelen adomák és mókák. Budapest, 1896.
• Bandi és egyéb apróságok. Budapest, 1897.
• Víg történetek. Budapest, 1899.
• Mese-mese. Budapest, 1899.
• Az új nevelőnő, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1901.
• A párisi baba, vígjáték 1 felvonásban. Budapest, 1901.

További darabok: Az első évforduló, vígjáték 1 felvonásban. (Először a Nemzeti Színházban játszották 1882. május 24-én; A pezsgő, vígjáték 3 felvonásban. (Először a Nemzeti Színházban játszották 1893. január 27-én).

Források

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet: A dráma fejlődése / Színműírók c. alfejezet (Arcanum Kiadó)
• Szalay Károly. Humor és szatíra Mikszáth korában. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 527. o. (1977). ISBN 963-270-646-3