Murád Giráj krími kán
| Murád Giráj مراد كراى | |
 | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1678 – 1683 | |
| Elődje | I. Szelim |
| Utódja | II. Hadzsi Giráj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1627 |
| Elhunyt | 1696 (69 évesen) Jambol, Bulgária |
| Nyughelye | Bulgária |
| Édesapja | Mubarek Giráj |
 | |
| Murád Giráj مراد كراى aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murád Giráj مراد كراى témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murád Giráj (krími tatár: Murad Geray, مراد كراى), (1696 – 1627) krími tatár kán.
Élete
[szerkesztés]Murád I. Szelamet kán unokája volt. Az ukrajnai Csihirin erődjének balul sikerült 1678-as ostroma után IV. Mehmed oszmán szultán leváltotta I. Szelim kánt és helyére Murádot nevezte ki. A török-orosz háború folytatódott, újabb török sereg indult Ukrajnába, hogy Bohdan Hmelnickij fiát, Grigorijt behelyezzék hetmani méltóságába és a jobbparti Ukrajnát az Oszmán Birodalom vazallusává tegyék. Míg Murád tatárjai végigfosztogatták az ellenség földjét, a fősereg újból megostromolta Csihirint, ezúttal sikerrel.
1680-ban a krími tatárok újból végigfosztogatták az orosz határvidéket.
1683-ban Murád csatlakozott az oszmánok ausztriai hadjáratához, és ott volt Bécs ostrománál. Mivel összekülönbözött a nagyvezírrel, az utóbbi őt okolta a csúfos vereségért és a szultán megfosztotta Murádot káni címétől. Helyére II. Háddzsi Girájt nevezték ki. Murád a szultán parancsára visszavonult Ruméliába és tizenhárom év múlva, 1696-ban ott is halt meg.
Források
[szerkesztés]- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Szelim Giráj |
Következő uralkodó: II. Háddzsi Giráj |
.svg){kind=icon}
