Ugrás a tartalomhoz

Munkácsi Pál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Munkácsi Pál
Született1813. szeptember 12.[1]
Munkács[1]
Elhunyt1846. május 10. (32 évesen)[1]
Pest[1]
Foglalkozásaszínész
SablonWikidataSegítség

Munkácsi Pál, névváltozatok: Munkácsy, Munkátsi, Geidler, született: Gaidler (Munkács, 1813. szeptember 12.Pest, 1846. május 10.) színész, színházigazgató.

Életpályája

[szerkesztés]

Nemesi származású apja megyei hivatalt viselt. (Ősei Németországból, Wolfenbüttelből vándoroltak be Magyarországra.) Apja halála után az alig 20 éves fiú összeszólalkozott a gondnokával, ezért szinész lett Abday Sándor társulatánál. A kitűnően képzett fiatalember nagy hajlamot és tehetséget mutatott az idegen nyelvek tanulására, beszélt németül, olaszul és franciául. 1835-ben már Esztergomban mint Kemény Simon megszemélyesítője lépett fel; később Fekete Gábor szintársulatának tagja volt, legutóbb mint színigazgató működött. Alakja magas volt, komikus és hősi szerepeket játszott. Meghalt 1846. május 10-én Pesten agyvelőgyulladásban.

Neje bodóbaári és nagybitsei Mészáros Anna, színésznő, született 1817-ben, Pusztaszántón, Nógrád vármegyében, meghalt 1893. augusztus 28-án, 76 éves korában, Budapesten. 1836. február 10-én Esztergomban kötöttek házasságot.[2] 1834-35-ben Budán működött, ahol 25 forint volt a fizetése. 1840-ben Kaposvárott, Zalaegerszegen, 1841-ben Győrött és Komáromban szerepelt. Később Török Béni színész felesége lett. Leányuk Munkácsy Flóra, színésznő, a későbbi Feleky Miklósné.

Költeménye és cikkei megjelentek a Regélőben (1834. I. 7., 1835. 24., 28., 79. sz.).

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]
  • Elek (Kisfaludy F.: Csalódások)
  • Kemény Simon (Kisfaludy Károly)
  • Hinkó (Birch–Pfeiffer: Hinkó a hóhér legény és Margitta, a hóhér leánya)
  • Magyar Thalia gyász-nefelejts-koszoruja halálára a nemzet legjobb attyának emlékül. Esztergom, 1835. (I. Ferenc király halálára.).

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.