Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd.
A Mulattató Zsebkönyvtár egy 19. századi magyar szépirodalmi könyvsorozat volt. Az egyes kötetek Buzárovits Gusztáv kiadásában jelentek meg Esztergomban az 1870-es évek és 1893 között, és a következők voltak:
1. Balázs Sándor. A mama tyukszeme. (67 l.)
2. Lauka Gusztáv. Az eltévedt csók. Vig beszély. (88 l.)
3. Eckstein Ernő. A vörös Julcsa. Magyaritá dr. Spinoza. (71 l).
4. Humoros szónoklatok és felköszöntések. Első könyv. Hat humoros toaszt. Mondotta Győrffy Iván. (52 l.)
5. Lauka Gusztáv. Egy agglegény viszontagságai. – Herczeg Ugrikovits Márkó. (76 l.)
6. Humoros költemények. I. (64 l.)
7. Márton ur bajai. Irta M. F. (48 l.)
8. Csepreghy Ferencz. A kitünő vendég. Vigjáték 1 felv. (54 l.)
9–10. Az iskolai kalodában. Eckstein Ernő után magyaritá dr. Spinoza. 7. fametsz. képpel. (92 l.)
11. Balázs Sándor. Ráró és Csillag. (48 l.)
12. Zschokke Henrik. Az őrmester. Beszély. Ford. Madzsár János. (105 l.)
13. Sarah grófnő. Eredeti beszély. Irta M. F. (46 l.)
14. Dickens Károly. Egy arisztokratanő. Beszély. Angolból szabadon ford. Dallos Gyula. (54 l.)
15. Kövér Lajos. A megbukott tőkepénzes. Vig beszély. (87 l.)
16–17. Gestäcker Frigyes. Végzetek. Regény az amerikai életből. Forditotta Zólyomi I. (203 l.)
18. Spinoza dr. Kisvárosi arisztokráczia. Vig beszély. – Javorek Lukács, a muszka «espion». (55 l.)
19–20. Gvadányi József gr. Rontó Pálnak egy magyar lovasközkatonának élete. – Földön, tengereken, álmélkodásra méltó történetének…
21. Szokoly Viktor. Szinész és komédiás. (48 l.)
22. Hevesi József. Vig elbeszélések. (55 l.)
23–24. Greville Henrik. Az eskü. Regény. Ford. E. K. (190 l.)
25. Szabó Endre. Három vig beszély. Humoros versek. (43 l.)
27–28. Bartalus István. Egy bukott szinész élete. (175 l.)
29. Várkonyi Dezső. Vidám elbeszélések. (57 l.)
30. Salamon és Markalf. »Salamon királynak a Dávid király fiának Markalffal való tréfa beszédeinek rövid könyve.» A legrégibb magyar kiadás után közli Kőrösi László. (91 l.)
31. Csáktornyai Lajos. Derült percek. Vig rajzok. (93 l.)
32. Reuter Frigyes. Két elbeszélés. Plattdeutschból fordította K. L. (116 l.)
33–34. Rudnyánszky Gyula. A cigányok. Víg eposz hét énekben. (111 l.)
35–36. Zschokke. A holt vendég. Novella. Fordította Gaston. (154 l.)
37–39. Erdélyi Gyula. Négy eredeti elbeszélés. (148 l.)
39. Győrffy Lajos. Vig deák. Adomák a gyermek-világ, diák-élet és tanítói pálya köréből. (64 l.)
40. Rázonyi. A fekete uszkár. A bőrönd nélküli tanító. (104 l.)
41–46. Gvadányi József gróf. Rontó Pál magyar lovas közkatona és Benyovszyk Móric gróf élete. Az 1793-iki kiadás után. (XXX sé 447 l.) 1888.
47–48. Wolzogen. Korszellem és házasság. Fordította Rédei Ferenc. (142 l.) 1888.
50. Palgáyi Lajos. Humoros költemények. (62 l.) 1888.
51. Győrffy Lajos. Hopták. Vidám egzecérozások a cs. és kis. katonai életből. (70 sé II l.) 1891.
52. Verseghy Ferenc. Kellemesen mulató nyájaskodások. Verseghy Ferenc verses elbeszéléseiből. Az 1806-iki első kiadás után. (118 l.) 1893.
Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900. I–II. Az 1886–1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója; Budapest, 1913 [2]
