Moszad
Moszad | |
Alapítva | 1949. december 13. |
Székhely |
|
Vezető | David Barnea |
Dolgozók száma | 3000 |
é. sz. 32° 08′ 33″, k. h. 34° 48′ 14″32.142442°N 34.804001°EKoordináták: é. sz. 32° 08′ 33″, k. h. 34° 48′ 14″32.142442°N 34.804001°E | |
A Moszad weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszad témájú médiaállományokat. |
A Moszad (héberül המוסד למודיעין ולתפקידים מיוחדים [HaMossad leModi'in v'leTafkidim Meyuhadim], Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete) Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata. Megalapítása szorosan köthető a modern Izrael mint államszervezet megszületéséhez. A Moszad szó héberül intézetet jelent.
A Moszad az Amannal, a katonai hírszerzéssel és a Sin Béttel (Sin-Bet-Chaf - „Shabach”, héberül שרות בטחון כללי), a belbiztonsági szolgálattal együtt alkotja az Izraeli Hírszerző Közösséget.
A Moszad csak az izraeli miniszterelnöknek van alárendelve, csak tőle kell engedélyt kérnie műveleteihez, és a kormányfő még csak tájékoztatni sem köteles kormánya tagjait. Ez a CIA és az MI6 politikai-jogi státuszára hasonlít. Előbbi az amerikai elnöknek, utóbbi az Egyesült Királyság miniszterelnökének van alárendelve.
Az alapítás
[szerkesztés]Már 1949-ben elkezdődött a későbbi szolgálat megszervezése, de ekkor még más néven regnált (Central Istitute for Coordination, Az Összehangolás Központi Intézete). 1951 márciusában Ben-Gúrión gyámkodásával szerveződik újjá a védelmi szervezet tel-avivi központtal és a korábbi hírszerző csoportok egybehangolásával.
A szervezet felépítése, működése
[szerkesztés]Az 1951-es megalapítást követően a szervezet első vezetőjének a Zsidó Ügynökség Politikai Részlegének korábbi munkatársát, Reuben Silót nevezték ki, a következő esztendőben azonban már jó egy évtizedre Iszer Harel váltotta őt.
A Moszad belső felépítése teljességében mindmáig ismeretlen a külvilág számára. Mindezek ellenére akadtak, akadnak kísérletek, melyek a Moszad belső tagolódását kívánták feltérképezni.
Ezek szerint a szervezet két legfontosabb osztálya: a felderítési részleg és a műveletek gyakorlati megvalósítását végző részleg. A felderítések célja, hogy titkos jelentéseket készítsenek a világ különböző pontjain található célterületekről, célszemélyekről, majd döntsenek az ezekhez kapcsolódó végrehajtás mikéntjéről. szabotázsra, fedett merényletekre, félkatonai jellegű, célzott rajtaütésekre szakosodott a Mecadanak is nevezett csoport (később Komemiute), mely így hajtja végre a számára meghatározott feladatot.
A két alapvető feladatot ellátó osztály mellett szintén fontos részt képeznek a politikai akciókra, illetve a baráti ügynökségekkel fenntartott viszony ápolására hivatott részlegek. Utóbbi azokat az országokat is figyeli, amelyekkel Izraelnek szorosabb diplomáciai kapcsolata nincsen.
A LAP (Lohamah Psichologit) felel a pszichológiai hadviselésért, a propagandáért és a félrevezető hadműveletek előkészítéséért, mely alapvető fontosságú a titkosügynökök kilétének fedése szempontjából. Összesen egyébként 15 regionális ügynökcsoportot tartanak nyilván a világban, amelyek közül kiemelt szerepük van a közel-keleti, a kelet-európai, és más, a világ főbb központjaiban működő hírszerző csoportoknak. Látható tehát, hogy a Moszad - Izrael állam érdekében és védelmében - a világ egyik legszerteágazóbb struktúrájú szervezetét működteti.
A Moszad ügynöktartó tisztjeit kacáknak nevezik (terepen működő hírszerző tiszt), akik Izrael védelmében minél több információt igyekeznek szállítani. Az izraeli hadsereg tagjaihoz hasonlóan a kaca lehet nő és férfi is. Ők irányítják a bevethető ügynökök hálózatát, akik különböző egyéni érdekek alapján segítik az izraeli hírszerzés munkáját. Becslések szerint a Moszadnak ma kb. 35 000 ügynöke van szerte a világban, köztük 20 000 működő és 15 000 „alvó” ügynök.
Célzott likvidálások
[szerkesztés]A Moszad egyik különlegessége a hírszerző szolgálatok között, hogy története során gyakran alkalmazta és a 21. században is folytatja a célzott likvidálások, azaz egyes ellenséges személyek megsemmisítésének gyakorlatát. Ennek ideológiai igazolását a Talmudban találták meg:[1]
Ha valaki jön, hogy megöljön téged, emelkedj fel, és öld meg előbb.
Már Izrael Állam megalakulása előtt, a brit uralom ellen folytatott függetlenségi harcok idején két paramilitáris cionista csoport, az Irgun Zwai Leumi , amit Menáhém Begín későbbi miniszterelnök vezetett, valamint a Stern-csoport is alkalmazott terrorista módszereket.
Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke a függetlenség 1948-as kivívása előtt még ellenezte a paramilitáris csoportok módszereit, de hivatalba lépése és a holokauszt teljes méreteinek megismerése után a célzott likvidálásokat a hivatalos állami politika titkos részévé tette. Egy kutató könyve szerint 2018-ig Izrael mintegy 2700 titkos likvidálást hajtott végre külföldön, valószínűleg többet, mint bármely más titkosszolgálat.[2]
Golda Meir, Izrael 1969 és 1972 közötti miniszterelnöke megtiltotta a politikai gyilkosságokat Európában, de a müncheni olimpia során történt vérengzés után feloldotta ezt a tilalmat.[3] Az ezt követő izraeli megtorlás világszerte nagy visszhangot kapott, filmekben is feldolgozták. Az akciókban 1978-ban Norvégiában tévedésből egy ártatlan marokkói személyt is meggyilkoltak.
Izrael a Moszad révén számos palesztin vezetőt is célkeresztjébe vett, így Wadie Haddadot 1978-ban, Khalil al-Wazirt 1988-ban. Egyes utólagos értékelések szerint ezek és más merényletek – mint általában a terrorizmus – kontraproduktívnak bizonyultak, mivel a meggyilkoltak helyébe lépő vezetők elődeiknél is károsabb tevékenységet folytattak Izrael ellen.[4]
Szakértők szerint Moszad a 2020-as években is folytatja az Izrael számára nagy fenyegetést jelentő iráni nukleáris program lelassítását célzó akcióit iráni tudósok és más vezetők likvidálására.[4]
A Moszad igazgatói
[szerkesztés]- Reuben Siló: 1951–1952
- Iszer Harel: 1952–1963
- Meir Amit: 1963–1968
- Cvi Zamir: 1968–1974
- Jichák Hofi: 1974–1982
- Nahum Admoni: 1982–1989
- Sábtáj Sávit: 1989–1996
- Dáni Játom: 1996–1998
- Efrájim Halevy: 1998–2002
- Meir Dagan: 2002–2011
- Tamir Pardo: 2011–2016
- Yossi Cohen: 2016–2021
- David Barnea: 2021–
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Andrew II: Christopher Andrew: Titkos világ II: A hírszerzés története – Az első világháborútól 9/11-ig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8
- Victor Ostrovsky-Claire Hoy. A MOSZAD SZOLGÁLATÁBAN. Magyar Világ Kiadó (1995)
- Miháel Bár-Zohár-Nisszim Misál. Moszád. Az izraeli titkosszolgálat legjelentősebb műveletei ford.: Zentai György:. Bp.: Gabo Kiadó (2012). ISBN 9789636896706
További információk
[szerkesztés]- Moszad – Hivatalos oldal (héberül), (angolul), (oroszul) és (arabul)
- https://web.archive.org/web/20090227084421/http://lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/moszad.htm
- Gordon Thomas: Moszad. A titkosszolgálat története; ford. Császár Mariann, Reichenberger Andrea; JLX, Bp., 2005,
- Efraim Halevy: A Moszad főnöke voltam, 1998-2002. A közel-keleti válság belülről, ahogyan azt a volt Moszad-főnök látja; ford. Sz. Kulcsár István; JLX, Bp., 2007
- Ram Oren: Sylvia, a Moszad-harcos; közrem. Moti Kfir, ford. Halász András; Vince, Bp., 2011
- Uri Bar-Joseph: Izrael mentőangyala. Nasszer egyiptomi elnök vejének, a Moszad kémjének igaz története; ford. Molnár György; Akadémiai, Bp., 2017
- Raffi Berg: Vörös-tenger búvárparadicsom. Egy üdülőhely a Moszad szolgálatában; ford. Rézműves László; Jaffa, Bp., 2020