Morse-kúp
A Morse-kúp a gépi működtetésű fémforgácsoló szerszámok csatlakoztatására a legelterjedtebben használt módszer. A Morse-kúp szabványosított szerszámvég-kialakítás, amely abból a célból készül, hogy a kúpos végű szerszámot a vele illesztett foglalatban (szerszámbefogóban) a felületek között létrejött súrlódás a helyén tartsa. A Morse-kúppal megvalósított kötés önzáró, csak eszközzel bontható. Alkalmazzák többek között fúró-, maró- és dörzsszerszámok (dörzsár), süllyesztők, továbbá köszörűgépek lehúzógyémántjainak foglalására. Elterjedtségét a szerszámgépekben (például eszterga szegnyereg, marógép főorsó, köszörűgép tárgyorsó) egyszerű, megbízható kivitelének és nagy pontosságának köszönheti.
Története
[szerkesztés]A Morse-kúpos szerszámbefogókat Stephen A. Morse 1864-ben alakította ki Angliában különféle szerszámok befogására és gyors kézi cseréjére. Ötlete a korábban használt megoldásoknál jóval biztonságosabb volt, ráadásul az általa készített szerszámbefogók nagyon jól központosítottak (könnyebben tartható volt a megmunkált darabok mérete), valamint nagyon jó visszaállási pontossággal rendelkeztek. Számos nemzetközi szervezet szabványosította, így például az ISO 296,[1] és a DIN 228[2][3] tárgyalja a Morse-kúpok méreteit. Mára ez a legelterjedtebb szerszámbefogó, bár a Morse-kúpos rögzítés szerszámváltási nehézkessége miatt számos más kúpos szerszámrögzítés is létezik.[4] Morse-kúppal történő szerszámbefogás főként automata vagy CNC gépeken van visszaszorulóban.
Kialakítás
[szerkesztés]
A Morse-kúpos szerszámok csatlakozó része edzett (alárendeltebb helyen nemesített) acélból készül, köszörült, polírozott kivitelben. A Morse-féle kúpos kötés két félből tevődik össze:
- egy befoglaló hüvelyből és
- az ebbe illeszkedő kúpos csapból. Technikai okokból a kúpos csap kúphossza rendszerint nagyobb, mint a hozzá csatlakozó hüvely illeszkedő hossza (1. táblázat feletti ábrán az
ajelű méret jelzi a kinyúlást.).
Az összeszerelt Morse-kúpos kötés önzáró. Az önzárás azáltal jön létre, hogy a Morse-kúp nagyon kis (1,5 fok körüli) félkúpszöggel készül, így kúpszöge kisebb, mint a súrlódási kúp szöge.
Kiütőlap
[szerkesztés]
Mivel a Morse-kúp önzáró, ezért fúró- vagy marószerszám szabadkézzel való eltávolítása körülményes és balesetveszélyes. Az ilyen szerszámok végeit többnyire kiütőlappal látják el. Jellemzően fúrószerszámok készülnek ezzel a kialakítással.[5] Néha a kiütőlapot gömbfelülettel helyettesítik, mert elkészítése egyszerűbb és a kiütőlap normális körülmények között nem vesz részt az erőátvitelben. A kiütőlapos szerszám a kiütőlap hossza miatt csak olyan Morse-hüvelybe fogható be, amelyiken keresztirányban áttörés található a kiütő ék részére [6]
Behúzószár
[szerkesztés]Marószerszámok esetében megmunkálás közben előfordulhat olyan nagyságú forgácsolóerő, amely megmunkálás közben a szerszámot kihúzhatná a foglalatából. A kilazulás megakadályozására csavaros rögzítést (behúzószárat) alkalmaznak. A behúzószár a Morse-kúp végén lévő menetbe hajtható be[7] és egy ellenanya segítségével a szerszám lazítására is szolgál.
Menesztőlap
[szerkesztés]Nagyobb marószerszámok esetén (3-as, 4-es és 5-ös méretű Morse-kúp) a szerszám anyagába munkált két párhuzamos felületet: menesztőlapot is használhatnak. A menesztőlap a gép főorsójába illeszkedve megakadályozza a túlterhelt szerszám nem kívánt elfordulását a foglalatban.
Olyan szerszámok esetében, ahol sem kiütőlapot, sem menetet nem használnak (olcsóbb szerszám), rendszerint a befogó másik végén található csavarorsó lazítja ki a szerszámot a foglalatából.
Fő méretek
[szerkesztés]A Morse-kúpok több jellemző méretben készülnek a használt szerszám, a megmunkálás jellege és a szerszámgép nagysága szerint. A jellemző méreteket 0-tól 7-ig jelölik. A méretszámot MT vagy helyette ritkábban MK betűkkel is kiegészítik az egyértelmű azonosítás miatt.[8] Fentiek alapján egy 2-es méretszámú Morse kúp jele MK2 (esetleg KM2).
A különböző nagyságú Morse-kúpok főbb méreteit az 1. táblázat tartalmazza.
1. táblázat: Morse kúpok főbb méretei
| Morse-kúp | Kúposság | D | D 1 | d | d 1 | d 2 | d 3 max | d 4 max | d 5 | l 1 max | l 2 max | l 3 max | l 4 max | l 5 min | l 6 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 0 | 1:19,212 | 9,045 | 9,2 | 6,4 | - | 6,1 | 6 | 6 | 6, 7 | 50 | 53 | 56,3 | 59,5 | 52 | 49 |
| 1 | 1:20,047 | 12,065 | 12,2 | 9,4 | M6 | 9 | 8,7 | 9 | 9, 7 | 53,5 | 57 | 62 | 65,5 | 56 | 52 |
| 2 | 1:20,020 | 17,780 | 18 | 14,6 | M10 | 14 | 13,5 | 14 | 14,9 | 64 | 69 | 75 | 80 | 67 | 62 |
| 3 | 1:19,922 | 23,825 | 24,1 | 19,8 | M12 | 19,1 | 18,5 | 19 | 20,2 | 80,1 | 86 | 94 | 99 | 84 | 78 |
| 4 | 1:19,254 | 31,267 | 31,6 | 25,9 | M16 | 25,2 | 25,2 | 24 | 26,5 | 102,5 | 109 | 117,5 | 124 | 107 | 98 |
| 5 | 1:19,002 | 44,399 | 44,7 | 37,6 | M20 | 36,5 | 35,7 | 35,7 | 38,2 | 129,5 | 136 | 149,5 | 156 | 135 | 125 |
| 6 | 1:19,180 | 63,348 | 63,8 | 53,9 | M24 | 52,4 | 51 | 51 | 54, 6 | 182 | 190 | 210 | 218 | 188 | 177 |
| 7 | 1:19,231 | 83,058 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - |
Csökkentő- és átalakítóhüvelyek
[szerkesztés]Előfordulhat, hogy a szerszámgép más (nem Morse) rendszerű csatlakozóval rendelkezik. Ebben az esetben átalakítóhüvelyt használnak. Az átalakítóhüvely külső kúpja sohasem Morse-kúp.
Ha a gép is Morse-kúpos főorsóval van felszerelve, akkor is előfordulhat méretbeli eltérés a szerszám és a szerszámgép között. A méretbeli eltéréseket olyan csökkentőhüvellyel hidalják át, amelyek külső kúpfelülete minden esetben egy – a szerszámgépbe illeszkedő méretű – nagyobb Morse-kúp. Belsejében pedig a szerszám kúpjának megfelelő kialakítású.
Egyéb alkalmazás
[szerkesztés]Morse-kúpot nemcsak szerszámok, hanem esetenként szerszámtartók rögzítésére is használnak. Az álló- és forgócsúcsok túlnyomó többsége szintén Morse-kúppal készül.
-
Morse-kúpos felerősítésű fúrótokmányok -
Egyetemes kiesztergálófej szerszámok nélkül -
Esztergákban használt forgó- és állócsúcsok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/catalogue_detail.htm?csnumber=4224 ISO 296:1991 Machine tools -- Self-holding tapers for tool shanks
- ↑ Archivált másolat. [2014. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
- ↑ http://www.hod-industrial.hu/termektamogatas/muszaki-tablazatok Archiválva 2014. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Szerszámtartó csatlakozások
- ↑ Archivált másolat. [2009. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 14.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=gtCDlEpsVUY
- ↑ Gyártástechnológiai okokból az ezredforduló óta intenzíven kezdenek elterjedni az olyan kialakítású Morse-hüvelyek, amelyek kialakítása kismértékben eltér az ábrán vázolttól: A méretű hengeres rész (az ábrától eltérően) a teljes áttörés alatt megtalálható. Így a szélességű hornyot (áttörést) nem kell a Morse-hüvely teljes keresztmetszetében létrehozni, hanem csak a átmérő és a kúppalást közötti részben. Mivel a Morse-hüvely edzett és köszörült állapotú, elegendő szilárdságú. Hátránya, hogy a menesztőlap biztonsági, elfordulás ellen reteszelő funkciója elmarad, emiatt megköveteli a befogott szerszámok kifogástalan, sérülésmentes állapotát.
- ↑ 1. táblázat ábráján i-vel jelölt rész.
- ↑ Azért, hogy ne lehessen például rendeléskor másféle szerszámbefogó kúppal összetéveszteni pusztán a jel ismeretében
Források
[szerkesztés]- Szerszámtartó csatlakozások
- ISO 296 Machine tools -- Self-holding tapers for tool shanks
- Forgácsolástechnika - Szerszámbefogás[halott link]
- Ohmacht - Sárközi: Műszaki táblázatok és képletek 269. o., Műszaki Könyvkiadó, Táncsics Könyvkiadó, 1963, ISBN nélkül
