Mordvin ábécé

A mordvin ábécé a mordvin nyelv (illetve erza és moksa nyelvjárása, vagy külön nyelvek) írására használt ábécé, mely a cirill íráson alapul. 1925-óta használatos hivatalosan, előtte a két nyelvnek nem volt hivatalos írásbelisége, de vegyesen jelentek meg tudományos írások, illetve gyűjtések cirill és latin írással is. Egyes források a finnugor nyelvészeti átírást használták a nyelvek lejegyzésére.

Az ábécé

A mordvin ábécé az orosz ábécén alapul, nem használ sem mellékjeles, sem különleges alakú betűket (a dőlt betűket csak a moksa használja).

А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я

Az átírás

Az alábbi táblázat mutatja az ábécé legismertebb átírási rendszereit.

nagybetű	kisbetű	ISO 9^[1]	ALA-LC^[2]	KNAB^[3]
А	а	a	a	a
Б	б	b	b	b
В	в	v	v	v
Г	г	g	g	g
Д	д	d	d	d
Е	е	e	e	e, je,^[4] é^[5]
Ё	ё	ë	ë	jo
Ж	ж	ž	zh	ž
З	з	z	z	z
І	і	i	i	i
Й	й	j	ĭ	j
К	к	k	k	k
Л	л	l	l	l
М	м	m	m	m
Н	н	n	n	n
О	о	o	o	o
П	п	p	p	p
Р	р	r	r	r
С	с	s	s	s
Т	т	t	t	t
У	у	u	u	u
Ф^[6]	ф	f	f	f
Х^[7]	х	h	kh	h
Ц	ц	c	ts	c
Ч	ч	č	ch	č
Ш	ш	š	sh	š
Щ	щ	ŝ	shch	šč
Ъ	ъ	"	"	"
Ы	ы	y	y	y
Ь	ь	'	'	', j^[8]
Э	э	è	ė	è, e^[4]
Ю	ю	û	iu	ju
Я	я	â	ia	ja, ä^[9]

Jegyzetek

↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
↑ Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid, KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.
↑ ^a ^b д, з, л, н, р, с, т, ц (lágyuló mássalhangzók), magánhangzók, й, ъ és ь után, valamint szó elején
↑ idegen eredetű szavakban
↑ nem, csak ritkán, illetve idegen eredetű szavakban használt betű
↑ az erzában nem, csak ritkán, illetve idegen eredetű szavakban használt betű
↑ д, з, л, н, р, с, т, ц után
↑ a moksában б, в, г, ж, к, м, п, ф, х, ч, ш, щ (nem lágyuló mássalhanzók) után saját szavakban

További irodalom

Maticsák Sándor.. A mordvin írásbeliség kezdetei. Debrecen University Press, 278. o. (2012)

További információk

Írásportál
Oroszország-portál

[1] ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995

[2] America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997

[3] Latiniseeritud nimede hääldusjuhiseid, KNAB: Kohanimeandmebaas. Eesti Keeli Instituut, 1998.

[lagy-4] д, з, л, н, р, с, т, ц (lágyuló mássalhangzók), magánhangzók, й, ъ és ь után, valamint szó elején

[5] redetű szavakban

[6] , csak ritkán, illetve idegen eredetű szavakban használt betű

[7] z erzában nem, csak ritkán, illetve idegen eredetű szavakban használt betű

[8] д, з, л, н, р, с, т, ц után

[9] sában б, в, г, ж, к, м, п, ф, х, ч, ш, щ (nem lágyuló mássalhanzók) után saját szavakban

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]