Molnár Viktor (lelkész)

Molnár Viktor
Született	1826. július 2. Krizba
Elhunyt	1882. február 1. (55 évesen) Hosszúfalu
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Molnár Viktor
Foglalkozása	evangélikus lelkész
Iskolái	Lipcsei Egyetem (–1848)
Sablon Wikidata Segítség

Kaposi idősb Molnár Viktor (Krizba (Brassó megye), 1826. július 2. – Hosszúfalu, 1882. február 1.) ágostai evangélikus lelkész, Molnár Viktor művelődéspolitikus apja.

Élete

Molnár Sándor, ágostai evangelikus lelkész és Gödri Anna fia. Középiskolai tanulmányait a brassói ágostai evangélikus gimnáziumban végezte, azután 1846-ban Lipcsébe ment, ahol két évig teológiát hallgatott; széleskörű ismereteivel a tanárok figyelmét annyira magára vonta, hogy ezeknek ajánlatára Lipcsében középiskolai tanársággal kinálták meg; ő azonban hazaszeretetére hallgatva, minden más tekintetet figyelmen kívül hagyva, hazajött és Brassóban települt meg, ahol a szász ágostai evangélikus egyházközség kebelében a magyar tanítói és énekvezéri állást töltötte be. 1853-ban a zajzoni evangélikus egyház megválasztotta lelkészévé; 1858-ban Brassóba ment szintén lelkésznek. Ezen időben tette a szász iskolai hatóság gimnáziumában a magyar nyelv tanítását kötelezővé és annak tanításával őt bízták meg. 1860-ban a brassói csángó népnek lelkipásztora lett Hosszúfaluban. A két évtizedet meghaladó működésének ideje alatt az elhanyagolt bárcasági csángókkal valóságos csodát művelt: vallási, politikai, tanügyi, társadalmi és gazdasági téren lázas tevékenységű akciót fejtett ki, hogy népét a tisztult hitéletnek, a rendíthetlen hazaszeretetnek, a szellemi felvilágosultságnak és anyagi jólétnek terére vezesse. A bárcasági magyar envangélikus esperesség, a bárcasági magyar evangélikus iskola-egyesület, a brassó-vidéki népnevelési egylet, a műfaragászattal is kiegészített felső népiskola, a brassó-megyei hivatalos tanító-egyesüIet, a bárcasági kölcsönmagtárak alapítása, a konyhakertészet meghonosítása, a felnőttek oktatását célzó legény- és leányegyesületek létesítése, iskolai és népkönyvtáraknak megteremtése, magyar iskoláknak felállítása és még számos kulturális és társadalmi közhasznú intézménnyel sikerült neki életerőssé, sőt küzdelemképessé tenni a veszendőnek indult bárcasági magyarokat.

Munkája

• Dr. Luther Márton kis kátéja. Michaelis Jánosnak evang. népiskolák és konfirmálandók számára készült vezérfonalával a keresztény vallásban. Brassó. 1852. (Névtelenül. 2. kiadás 1861. 3. k. 1879. Brassó.)

Kéziratban

Prédikációk 24 évfolyamban, egy-egy évfolyam annyi prédikációt foglal magában, amennyi vasárnap és ünnepnap volt azon évben; mert ő maga prédikált mindig és káplánt nem tartott. Néhány verse is maradt utána. (Mindezen kéziratok fia birtokában voltak.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  

További információk

• Dr. Jakab András: Hétfalu és csángó-magyar népe. Bp., Kisebbségekért– Pro Minoritate Alapítvány, 2003.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.