Molnár Gyula (író)
| Molnár Gyula | |
.jpg) | |
| Született | Müller Gyula 1857. november 21. Szabadka |
| Elhunyt | 1932. május 6. (74 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár Gyula, született Müller[3] (Szabadka, 1857. november 21. – Budapest, 1932. május 6.)[4] író, jogi doktor, ügyvéd, Molnár Antal (1890–1983) zenetörténész nagybátyja.
Élete
[szerkesztés]Müller Ede kereskedő, 1848-as honvédfőhadnagy és Reiner Mimi gyermekeként született. Két évig Eisenstädter István és fia szabadkai rőfös üzletében mint inas, majd évig a Runetz testvéreknél mint gyakornok dolgozott. A kereskedői pályára készült; azután rövid ideig színészkedett. 1871-ben folytatta tanulmányait és 1876-ban Szabadkán érettségi vizsgát tett. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. 1884-ben Müller családi nevét Molnárra változtatta. 1886. november 3-tól mint ügyvéd működött Zomborban, ahonnan 1897-ben Budapestre költözött és ott folytatott ügyvédi gyakorlatot.
Álnevei: Amaranth (költeményei alatt a Magyarország és Nagyvilágban) és Piripócsy (a humoreszkek alatt a Magyarország című napilapban).
Tárcacikkeket írt a Magyarországba és a Budapesti Hírlapba M. Gy. jeggyel (1879–1881); költeményeket a Magyarország és a Nagyvilágba (1879–1881); az Ungba, Szegedi Naplóba (1878–1880); a Biharba (1878–1879); még több lapba írt vezér- és tárcacikkeket, elbeszélést és költeményeket. Párbeszédes tárcái megjelentek a Magyar Hírlap, Magyarország, Hazánk, Pesti Napló, Pesti Hírlap és Független Magyarország című lapokban.
Szerkesztette a Zombor és Vidékét 1881. január 1-től 1896. december 31-ig Zomborban; az “Állami Tisztviselők Közlönyét 1897. május 1-től 1900. december 31-ig és a Magyar Köztisztviselőt 1901. január 1-től 1901. december 31-ig.
Első házastársa Kornis Aranka volt, Krisháber Lipót földbirtokos és Klein Regina lánya, akitől elvált. Második felesége Gál Rozália volt, Gansel Adolf és Stern Berta lánya, akit 1919. december 24-én vett nőül.[5]
Művei
[szerkesztés]- Asszonyok bűne, férjek átka (regény. Zombor, 1882). Két kötet. (Zombor és Vidéke melléklete).
- Rangkórság, vígjáték 3 felvonásban. Zombor, 1884. (Az 1884. a Teleki-féle pályázaton a jutalmazott mű után első sorban említtetett).
- Amaranth költeményei (Zombor, 1885)
- Első álmaim. Beszélyek, novellettek, humoreszkek, rajzok. (Zombor, 1886)
- Molnár Gyula összes művei. Zombor, 1895. Tíz kötet. (I., II. Költemények, III-VI. Dekameron, VII. Babos kendő, népszínmű 3 felvonásban, az Erdélyi Marietta színtársulata által kitűzött 50 arany pályadíjat nyert színmű, melyet 1878-ban Szabadkán adtak elő és 1883-ban is megjelent. VIII. Und, IX. Idyll, verses vígjáték 3 felvonásban, X. Modern lovagok, társadalmi dráma 4 felvonásban. (Ism. M. Hirlap 1897. 302. sz. németül. Budapest, 1898.).
Színművei
[szerkesztés]- Bánffy Dénes (tragédia három felvonásban, bemutató: Szabadka, 1875; Kuthy Béla színtársulatánál)
- Babos kendő (népszínmű három felvonásban, Szabadka, 1878)
- Jó parthiek (bohózat, bemutató: Zombor, 1882; Dobó Sándor színtársulata)
- A nagyon jó emberek (vígjáték három felvonásban, Budapest, 1897)
- Csuzdi világ (énekes bohózat három felvonásban, Budapest, 1899)
- Homokzátonyok (vígjáték három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház. 1900. április 6.)
- Nyári zivatar (vígjáték, három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1903. május 8.)
- Bayard lovag (színmű három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1905. október 27.)
- A papa lánya (énekes vígjáték három felvonásban, zeneszerző: Stojanovits Jenő, bemutató: Népszínház, 1906. október 4.)
- Hazug törvény (társadalmi színmű három felvonásban, bemutató: Nemzeti Színház, 1908. február 7.)
- Zuárd (színmű öt felvonásban)
- Idyll (verses vígjáték három felvonásban)
- Modern leányok (dráma négy felvonásban)
- Musztafa (színmű öt felvonásban)
- Saul király (színmű öt felvonásban)
- Rövidlátók (vígjáték három felvonásban)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Molnár Gyula, 1884-ig Müller, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10708.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62042/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 7. oldal 13. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 201/1932. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 1711/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
- Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7