Molnár Béla (gyógyszerész)

Dr. Molnár Béla (Túristvándi, 1911. november 29. – Budapest, 1962. január 20.) Kossuth-díjas kutatóvegyész, biokémikus, farmakológus.

Család

Szülei Molnár Imre és Horváth Erzsébet. Felesége 1944-től Nádler Piroska (†1969. szeptember 13. Budapest, temetése: 1969. szeptember 19. Farkasrét). Fiai Molnár Balázs és Molnár Béla.

Életút

A budapesti egyetemen 1937-ben szerzett doktori oklevelet. Még ugyanebben az évben az Egger-gyógyszergyárban kapott állást.

1938-tól 1944-ig a Haditechnikai Intézet kutató és fejlesztő vegyészmérnöke. 1945 után az Országos Vérellátó Szolgálat biokémikusa, majd az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője. 1950-től haláláig a Kőbányai Gyógyszerárugyár Biokémiai Laboratóriumának vezetője.

Legjelentősebb eredményei

Kidolgozta a kalciumglukonát fermentatív előállítását, szabadalmaztatott egy liofilizáló berendezést.

Nevéhez fűződik a B₁₂ vitamin előállításának kutatása, amely a Richter Gyógyszergyár sikerkészítménye lett, és nagy szerepe volt a vállalat fennmaradásában. Ezzel kapcsolatban kilenc találmánya szabadalmi oltalmat nyert.

A májanyagcserét befolyásoló gyógyszerek kutatásával foglalkozott, a Heparin előállításával kapcsolatos kutató-fejlesztő munkálatok irányítója, majd a gyártás magyarországi üzemi, illetve ipari megszervezője. Egyidejűleg elvégezte a májkészítmények korszerűsítésének kísérleteit, amelynek eredményeképpen került forgalomba a Neoperhepar nevű új májinjekció. A Neoperhepar előállítása, valamint a B-12 gyártásának nagyipari megoldása nagyban hozzájárult a Kőbányai Gyógyszerárugyár kifejlődéséhez.

Díjak

A B₁₂ vitamin előállításának kidolgozásáért és a gyártás megszervezéséért 1954-ben Kossuth-díjat kapott.

Főbb művei

Felületi hatások befolyása a hidrogénszuperoxid bomlására. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1936)
A B₁₂ vitamin. (Magyar Kémikusok Lapja, 1959. 4. és 1959. 10. sz).
Szabadalmai: Eljárás nagytisztaságú B₁₂ vitamin tartalmú májkészítmények előállítására. (1954)
Kristályos B₁₂ vitamin előállítása rácsiszapból. (1957)
B₁₂ vitamin előállítása. (1958)
Eljárás B₁₂ vitamin és hasznosítható B₁₂ vitaminszerű faktorok egyidejű kinyerésére, ezeket tartalmazó koncentrátumokból. Valu Józseffel. (1959).

Irodalom

M. P.: Paradicsom zöldjéből hormon. Új gyógyszerek készülnek a Kőbányai Gyógyszergyárban. (Magyar Nemzet, 1953. aug. 6.)
B₁₂ vitamint kap a magyar állatállomány. (Béke és Szabadság, 1955. 1.)
B₁₂-t gyárt a B₁₂. M. B., a Kőbányai Gyógyszerárugyár Kossuth-díjas művezetője. (Népszava, 1958. okt. 5.)
Szentiványi György: A fülöncsípett baktérium. (Lobogó, 1959. 17.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1962. jan. 23.)
Pillich Lajos: M. B. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962) / Pollich Béla: M. B. (Magy. Kém. L. 1962.)
Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja. (Bp., 1988)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

Internetes források