Ugrás a tartalomhoz

Molenbeek-Saint-Jean

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek
Molenbeek-Saint-Jean városháza
Molenbeek-Saint-Jean városháza
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek címere
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek címere
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek zászlaja
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek zászlaja
Molenbeen kerület a brüsszeli régióban
Molenbeen kerület a brüsszeli régióban
Közigazgatás
Ország Belgium
RégióBrüsszel Fővárosi régió zászlója Brüsszel fővárosi régió
KözösségA belgiumi flamand közösség zászlója Flamand Közösség
A belgiumi francia közösség zászlója Belgiumi Francia Közösség
TartományArrondissement of Brussels-Capital
JárásBrüsszel
PolgármesterPhilippe Moureaux (FDF)
Irányítószám1060
Körzethívószám02
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség97 979 fő (2020. jan. 1.)[1]
Férfi23550
Nők23431
Népsűrűség18643 fő/km2
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta27,12 (2006) %
Átlagos éves jövedelem10126€/fő (2003)
Földrajzi adatok
Terület2,52 km2
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 51′ 17″, k. h. 4° 20′ 19″50.854722°N 4.338611°EKoordináták: é. sz. 50° 51′ 17″, k. h. 4° 20′ 19″50.854722°N 4.338611°E
Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Molenbeek-Saint-Jean / Sint-Jan-Molenbeek témájú médiaállományokat.

Molenbeek-Saint-Jean (franciául) vagy Sint-Jan-Molenbeek (hollandul) egyike a belgiumi, Brüsszel fővárosi régiót alkotó 19 alapfokú közigazgatási egységnek, községnek. 2010-ben lakossága 88181 fő volt, területe 5,89 km², népsűrűsége 14971 fő/km².

Földrajzi elhelyezkedése

[szerkesztés]

A kerület a Brüsszel fővárosi régió északnyugati részén található, szomszédai észak felől Berchem-Sainte-Agathe, Koekelberg és Jette, keleten Brüsszel, délen pedig Anderlecht.

Története

[szerkesztés]
Brüsszel egy 18. századi térképen, amelynek bal felső részén látható Molenbeek település

A kerület neve a holland molen (malom) és beek (patak) szavakból ered, ami eredetileg a helyi vízfolyást jelölte, majd később, kb. 985 körül, már a malom környékén kinövő településre is kezdték használni. A középkorban Molenbeek nevezetessége Szent Gertrúd csodatévő kútja, mely a zarándokok kedvelt célpontja volt.

A 13. század során a falu Brüsszel városhoz tartozott és sok, korábban ide tartozó földterületet Brüsszel szerzett meg. 1578-ban lebontották a falu templomát és nem is helyettesítették, ami további hanyatláshoz vezetett, a 18. század végéig lényegében földművelésből élő falu maradt.

A 18. század végén a Brüsszel-Charleroi csatorna megépítése hozott nagy változást, Molenbeek kereskedelmi és ipari jelentősége megnőtt, a lakossággal együtt. 1875-ben a település visszanyerte önállóságát. A helyi munkalehetőségek számos munkást vonzottak ide, először Belgium más részeiből, majd Franciaországból, később Európa déli részéről és napjainkban Kelet-Európából és Észak-Afrikából. A település lakossága folyamatosan nőtt a 19. század során, ami igen zsúfolt lakónegyedekhez, rossz életkörülményekhez vezetett.

A várost ekkor "Kis-Manchester" néven emlegették, mivel lakói olyan szegénységben és nyomorúságban éltek, mint az angol nagyvárosban. Amikor Brüsszel a csatorna kikötői részét saját területéhez csatolta, elkezdődött Molenbeek hanyatlása. Az első világháború után a folyamat felgyorsult, különösen a nagy gazdasági világválság alatt, rengeteg ember vesztette el a munkáját, süllyedt szegénységbe. A különféle fejlesztési programok ellenére az egyik legszegényebb brüsszeli kerületnek számít ma is, ahol a munkanélküliség eléri a 30%-ot.

Lakosság

[szerkesztés]

A Belgiumból, Franciaországból, Európa déli és keleti részéből érkező bevándorlók után jelentős muszlim közösség, elsősorban törökök és marokkóiak telepedtek meg Molenbeekben. A muszlimok jelenléte a kerület központjában jól látható, (boltok, kávéházak, üzletek) és két mecsetet is építettek a közösség számára.

Látnivalók

[szerkesztés]
A Tour & Taxis épülete
  • Számos régi gyárépületet újítottak fel és alakítottak át lakóházakká, apartmanokká vagy valamilyen közösségi célra. Egyik közülük a Raffinerie, egy régi cukorfinomító, amely ma mint kulturális és modern táncközpont működik. A Fonderie, régen öntöde, ma ipari múzeum. A Bottelarij, korábban palackozóüzem volt, 1999–2004 között a Királyi Flamand Színház (Koninklijke Vlaamse Schouwburg ) kapott itt otthont, amíg a belvárosban lévő színházukat felújították.[2]
  • A Tour & Taxis épület és környéke (korábban a Thur und Taxis postavállalat egyik állomása) rezidenciális, kulturális és kereskedelmi tevékenységeknek ad ma otthont.
  • A Karreveld kastélyt ma főleg kulturális rendezvényekre veszik igénybe, de időnként az önkormányzat is itt tartja üléseit.
  • "Scheutbos" regionális park.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

További képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bevolking per gemeente op 1 januari 2020. Statbel
  2. Archivált másolat. [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 28.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]