Ugrás a tartalomhoz

Moldvay Loránd

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Moldvay Loránd
Életrajzi adatok
Született1927
Hódmezővásárhely
Elhunyt1990. november 9.
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mintgeológus
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Szegedi Tudományegyetem (1945–1949),
Pázmány Péter Tudományegyetem (1949–1950)
Pályafutása
Szakterületgeológia
Kutatási területnegyedidőszaki geológia,
neotektonika,
környezetföldtan,
földtani térképezés
Munkahelyek
Magyar Állami Földtani Intézet (1950–1987)osztályvezető (1968–1977),
tudományos tanácsadó (1977–1987)

Moldvay Loránd (Hódmezővásárhely, 1927 – Budapest, 1990. november 9.) geológus. Főleg negyedidőszaki földtani képződmények, hozzájuk kapcsolódó tektonikai jelenségek és folyamatok, valamint e képződmények környezetföldtani vonatkozásának kutatója, ismerője, de földtani térképészeti tevékenysége is jelentős.

Életpályája

[szerkesztés]

Az általános és a középiskolát is Hódmezővásárhelyen végezte el. 1945-ben kezdett geológiát tanulni a szegedi egyetemen, tanárai Horusitzky Ferenc, Koch Nándor, Miháltz István, Prinz Gyula és Vitális Sándor voltak. Miután 1949 őszén megszüntették a szegedi geológusképzést, Budapesten folytatta tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Vadász Elemér tanszékén, ahol a tanszékvezetőn kívül Sztrókay Kálmán és Kéz Andor is tanította. 1950-ben szerezte meg geológus oklevelét.

Az egyetem elvégzése után a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa lett, s itt dolgozott 1987-ig, az akkor már romló egészségi állapota miatti korai nyugdíjazásáig. Az intézetben először a Miháltz István vezette Alföldi térképezőcsoporthoz került, ahol fúrási szelvényezéssel, majd nyersanyagkutatással is foglalkozott. 1957-től bekapcsolódott Magyarország 1:200 000 méretarányú földtani térképének (térképsorozatának) felvételezői munkálataiba, elsősorban az alföldi területrészeket illetően.

Közben Dobos Irma, Kriván Pál, Ungár Tibor és Urbancsek János mellett tagja volt a szegedi Földtani Tanszéken létrehozott, a tanszékvezető Miháltz István irányítása alatt működő földtani térképező csoportnak is.[1]

1961-től a Mecsek hegyvidéki negyedidőszaki képződményeit kezdte kutatni, s itteni megfigyelései szolgáltak alapul azon megállapításainak, amelyeket 1967-es kandidátusi disszertációjában fejtett ki és védett meg Magyarország többi középhegységének és azok peremvidékeinek felszínalakulására vonatkozóan.

Közben 1965 és 1966 között geológus konzulensként működött közre a vértesszőlősi őstelep feltárásánál. Vértes László legfontosabb munkatársának tartotta őt és Skoflek Istvánt.[2]

1968-tól az intézet Dunántúli építés- és vízföldtani osztályának vezetője lett, ahol megszervezte és irányította az akkoriban megjelenő és kibontakozó építésföldtani térképezést, de részt vett a felvételezési munkákban és a térképek összeállításában, térképmagyarázók megírásában is. Ebben az időszakban vett részt Európa neotektonikai térképének megszerkesztésében. 1977-ben felmentették osztályvezetői állásából, s az intézet Vízföldtani osztályának tudományos tanácsadója lett.

1973. május 15-én Magyar Állami Földtani Intézetben Konda Józseffel (1929–1995), Járányi Istvánnal (1910–2000), Földvári Máriával, Nagy Istvánnal (1936–2003), Marczis Józseffel, Detre Csabával, Kecskés Bélával (1934–1987), Horváth Istvánnal együtt alapító tagja volt a Földtani Filozófiai Vitakörnek, amelynek rendezvényein előadásokat is tartott.[3]

A Farkasréti temetőben nyugszik.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetés (1955; nyersanyagkutatási tevékenységéért)
  • Földtani Kutatás Kiváló Dolgozója kitüntetés (1968; építésföldtani térképezési tevékenységéért)
  • MÉM Kiváló Dolgozója kitüntetés (1969; építésföldtani térképezési tevékenységéért)

Válogatott munkái

[szerkesztés]
  • A Róka-hegy földtani leírása (1950; diplomamunka)
  • A szentes—bajai földtani szelvény (1953; társszerző; in Miháltz I.: A Duna—Tisza köze déli részének földtani felvétele. Földtani Intézet Évi Jelentése 1950-ről, 113—143. o.)
  • Földtani szelvény Dombóvártól D-re (1953; in Miháltz I.: Dél-Dunántúl keleti részének földtani felépítése. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről, 53—59. o.)
  • Földtani Szelvény a Hernád völgyétől ÉK-re. Földtani szelvény Mád és Mezőzombor között (1953; in Miháltz I.: Az Észak-Alföld keleti részének földtani térképezése. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről, 61-68. o.)
  • Adatok a Mecsek hegységi lösz földtani viszonyainak vizsgálatához (1964; Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, 91—103. o.)
  • Adatok a Mecsek hegység és peremvidéke negyedkori szerkezeti viszonyainak vizsgálatához (1964; Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, 105—110. o.)
  • A neotektonikus felszínalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben (1967; kandidátusi értekezés)
  • A Balaton környékének építésföldtana (1974; in Tóth K. (szerk.): Balaton monográfia: 43—48. o., Panoráma)
  • A dóm-jellegű neogén mozgások kérdése az alföldi szénhidrogén kutatás szempontjából (1974; Földtani kutatás 17. (4), 33-42. o.)
  • Ősföldrajzi és neotektonikai adatok a Balaton partvidékéről (1976; Földtani Intézet Évi Jelentése 1973-ról: 315—322. o.)
  • Építésföldtani környezetvédelmi kérdések a Balaton térségében (1977; Földtani Intézet Évi Jelentése 1975-ről, 277—282. o.)
  • Megjegyzések a mérnökgeológia, a talajmechanika és a földtan viszonyáról (1978; Földtani Intézet Évi Jelentése 1976-ról, 267-273. o.)
  • A földtani környezetvédelem néhány kérdéséről (1979; Földtani kutatás 22. (3), 41—49. o.)
  • Észrevételek a Magyar-Középhegységekre vonatkozó neotektonikai és fototektonikai adatokhoz (1986; Földtani Intézet Évi Jelentése 1984-ről, 115-126. o.)
  • A peremarton—berhidai földrengésről (1989; Földtani Intézet Évi Jelentése 1987-ről: 433—439. o.)

Térképek és térképmagyarázók

[szerkesztés]
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-IV. Debrecen. Földtani változat (1963; társszerző)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-IV. Debrecen. (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — M-34-XXXIV. Sátoraljaújhely. Földtani változat (1966; társszerző)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — M-34-XXXIV. Sátoraljaújhely (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-XIII. Pécs. Földtani változat (1965; társszerző)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-XIII. Pécs. (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-II. Budapest, Földtani változat (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-II. Budapest. Építésföldtani változat (1966)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-II. Budapest. (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-IX. Szolnok. Földtani változat (1966; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-XIX. Mohács. Földtani változat (1974; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XVIII. Kaposvár. Földtani változat (1971; társszerző)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — L-34-X1X. Mohács. (1973; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — M-34-XXXV. Kisvárda. Földtani és gazdaságföldtani változat (1975)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-34-V. Mátészalka. Földtani változat (1976)
  • Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. — M-34-XXXV. Kisvárda, L-34-V. Mátészalka. (1975; társszerző)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XVII. Nagykanizsa. Földtani és gazdaságföldtani változat (1977)
  • Magyarország földtani térképe, 200 000-es sorozat. — L-33-XXXIV. Sellye. Földtani és gazdaságföldtani változat (1977)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Sümegi Pál: A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar szervezetében működő Földtani és Őslénytani Tanszék története. oslenytan.hu. (magyarul) Szeged: SZTE Földtani és Őslénytani Tanszék (Hozzáférés: 2017. július 19.) (php)
  2. ↑ M. Tóth Sándor: Dr. Skoflek István, a fáradhatatlan természetbúvár. regioregia.hu. (magyarul) Tatabánya: Regio Regia Nonprofit Kft. (2010. március 22.) (Hozzáférés: 2017. július 19.) (php)
  3. ↑ A Filozófiai Vitakör előadásainak címlistája 1973-2010. filozofia.wplanet.hu. (magyarul) Filozófiai Vitakör (Hozzáférés: 2017. július 19.) (html) arch

Források

[szerkesztés]
  • Cserny Tibor – Árvay Gábor: Moldvay Loránd emlékezete. (magyarul) A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1990. évről, (1992) 31–37. o. ISSN 0368-9751 Hozzáférés: 2017. július 19. (pdf)
  • Személyi hírek — Personalia. (magyarul) Földtani közlöny, CXX. évf. 3–4. sz. (1990) 328 (327–354). o. ISSN 0015-542X Hozzáférés: 2017. július 19. (pdf) „1990. XI. 9-én, 63. évében Budapesten hirtelen meghalt dr. MOLDVAY Loránd geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa. A budai Farkasréti temetőben XI. 15-én a kollégák népes serege kísérte el utolsó útjára.”

További információk

[szerkesztés]
  • Dobos Irma: Moldvay Loránd geológus kutatómunkássága (1927-1990). (A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve 2013-2014, 287-292. o.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Moldvay_Loránd&oldid=24046049”