Mohácsy Mátyás
| Mohácsy Mátyás | |
 | |
| Szobra a Corvinus Egyetem arborétumában | |
| Született | Mahács Mátyás 1881. március 12. Békéscsaba |
| Elhunyt | 1970. április 6. (89 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | gyümölcskertész, egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet (–1900) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1949) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/3-1-31/32)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mohácsy Mátyás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mohácsy Mátyás, született: Mahács Mátyás[3] (Békéscsaba, 1881. március 12. – Budapest, 1970. április 6.) Kossuth-díjas (1949) gyümölcskertész, egyetemi tanár.
Családja
[szerkesztés]Édesapja, Machács János szakmája tímármester volt, de tönkrement, s vállalkozás helyett alkalmazotti pályára ment, községi végrehajtó esküdt lett. A kertészkedéshez jól értett, s mellékfoglalkozásként ilyen munkákat is vállalt, szemezett, oltott a község gazdáinál. Vele együtt dolgozva tanulta meg fia, Mátyás is a kertészkedés alapjait.
Pályafutása
[szerkesztés]Szülőhelyén szerezte meg elemi és középfokú végzettségét, majd 1897-ben Arad város ösztöndíjával a budapesti Kertészeti Tanintézet hallgatója lett, oklevelét 1900-ban kapta kézhez.[4] 1901-től kisebb megszakításokkal 1911-ig külföldön tett tanulmányutakat (Svájc, Anglia, Franciaország, USA). 1912-től a Kertészeti Tanintézetben gyümölcstermesztési gyakorlatvezető volt, 1914-től a Földművelésügyi Minisztérium kertészeti ügyosztályára helyezték, majd Máramaros vármegyei gyümölcsösökben a növényvédelmet és gyümölcsértékesítést irányította. 1920-tól a Kertészeti Tanintézet gyümölcstermesztési előadója volt. 1928-ban a Kertészeti Tanintézetben tanár, 1930-tól 1939-ig az intézmény igazgatója. Mohácsy nevéhez és tevékenységéhez fűződik, hogy a Magyar királyi Kertészeti Tanintézet akadémiai rangra emelésével az 1939/40. tanévben megszületett a magyarországi önálló kertészeti felsőoktatás. Előbb a Magyar Királyi Kertészeti Akadémia igazgatójaként (1939–1943), majd az akadémia átszervezése nyomán a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola kinevezett dékánjaként (1943–1945) irányította az első önálló kertészeti felsőoktatási intézményeket. Emellett 1923-tól 1943-ig a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán megbízott előadóként a kertészetet oktatta. A Magyar Agrártudományi Egyetem rektoraként (1948–1949), az első önálló agráregyetem vezetőjeként fejtett ki emlékezetre méltó munkásságot. 1954-től az Agrártudományi Egyetem gyümölcstermesztési tanszékének vezetője. 1949-ben Kossuth-díj kitüntetésben részesült. Korának legfejlettebb kertészeti tudományával bővítette az üzemi termelési ismereteket. Kezdeményezte Budatétényben a Kertészeti Kutató Intézet kifejlesztését. A Kertészeti Egyetem a kertészeti és szőlészeti tudományok díszdoktora címet adományozta neki.
Könyvei
[szerkesztés]- ifj. Mohácsy Mátyás – Mohácsy Mátyás – Terts István – Kaplonyi Károly (lektor): A házikert gyümölcsöse. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1954
- Mohácsy Mátyás – Porpáczy Aladár: A szamóca, a málna és a szeder termesztése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1957
- Mohácsy Mátyás – Porpáczy Aladár: A körte termesztése és nemesítése. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1958
- Mohácsy Mátyás - Maliga Pál - Gyúró Ferenc: A gyümölcsfák metszésének kézikönyve. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó, 1968
- Kert a parlagon. Mohácsy Mátyás életútja a kertgazdaság szolgálatában. Budapest, Natura, 1970
Emlékezete
[szerkesztés]- Az 1970-es évek közepén felavatták mellszobrát a Kertészeti Egyetem, ma Corvinus Egyetem felső arborétumában (Budapest, XI. kerület, Ménesi út). A szobor alkotója Jovánovics György.
- Nevét viseli a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campus (régi Kertészeti Egyetem) Mohácsy Mátyás Kollégiuma - 2045 Törökbálint, Kazinczy Ferenc utca 109.
- Az ő nevét vette fel a Mohácsy Mátyás Kertbarát Klub - Orosháza, Petőfi Művelődési Központ, 5900 Orosháza, Kossuth Lajos u. 1.
- Békéscsabán és Esztergomban utcát neveztek el róla.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ 1930-ig publikációi e néven találhatók.
- ↑ Oklevelének képe: 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből I. 1894–1944. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai 1. (Budapest, 1995) A kötet végén lévő képek között. 1.
Források
[szerkesztés]- "Ami csabai ..." A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve X. [47.] - Csabai értéktár 33-36. old. (ISBN 9786155811135)
- Kozma Pál: Mohácsy Mátyás emlékezete. In: Kertgazdaság 2. 1970. 3. 1-6.)
- Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás. Békési Élet 16. 1981. 3. 279-289.
- P. Erményi Magdolna: Mohácsy Mátyás. Magyar agrártörténeti életrajzok II. (I–P). Szerk. Für Lajos, Pintér János. Budapest: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 1988. ISBN 963-7092-05-6 [1]
- Osváth Zsolt: Másfél évszázada a Gellért-hegy déli lejtőjén. In: Per Aspera ad Astra 1. évfolyam, 2014/2. szám, 92–116. oldalak [2]