Modul:Arguments/doc
Ez a modul az #invoke-kal hívott modulok paramétereinek egyszerű feldolgozását segíti. Ez egy meta-modul, azaz más modulok használják, ezért az #invoke-kal történő közvetlen hívása értelmetlen. Képességei:
- A paraméterek kezdő és záró szőközöktől való megtisztítása (trim). Az üres paraméterek eldobása
- A paramétereket az aktuális és a szülő feldolgozókeret is egyszerre át tudja adni. (Részletek lejjebb.)
- A paraméterek átadhatók: más Lua modulból közvetlenül, vagy hibakereső (debug) konzolról.
- A paraméterek, akkor kerülnek átvételre, amikor szükség van rájuk, ezzel elkerülhetők egyes, a referencia tag-ekből adódó problémák.
- A legtöbb képesség testreszabható.
Alap felhasználási mód
[szerkesztés]Legelőször be kell tölteni a modult. Egyetlen függvényt, a getArgs
-ot tartalmazza.
local getArgs = require('Modul:Arguments').getArgs
A legegyszerűbb esetben a getArgs a hívó modul fő függvényből meghívható. Az args
változó egy tábla, amely az #invoke-ból jövő paramétereket tartalmazza. (Részletek lejjebb.)
local getArgs = require('Modul:Arguments').getArgs
local p = {}
function p.main(frame)
local args = getArgs(frame)
-- Ide jön a modul fő kódja.
end
return p
Javasolt a függvényt elsősorban az #invoke-ból jövő paraméterek kezelésére használni. Azért, mert ha modulunkat egy másik Lua-modul közvetlenül hívja, nem kell külön keret-objektumot alkalmazni, ami növeli a kód futási teljesítményét.
local getArgs = require('Modul:Arguments').getArgs
local p = {}
function p.main(frame)
local args = getArgs(frame)
return p._main(args)
end
function p._main(args)
-- Ide jön a modul fő kódja.
end
return p
Ha több függvényben akarjuk felhasználni az #invoke-ból elérhető paramétereket, akkor egy külön függvénybe csomagolhatjuk a getArgs-ot:
local getArgs = require('Modul:Arguments').getArgs
local function makeInvokeFunc(funcName)
return function (frame)
local args = getArgs(frame)
return p[funcName](args)
end
end
local p = {}
p.func1 = makeInvokeFunc('_func1')
function p._func1(args)
-- Ide jön az első függvény kódja.
end
p.func2 = makeInvokeFunc('_func2')
function p._func2(args)
-- Ide jön a második függvény kódja.
end
return p
Opciók
[szerkesztés]A következő opciók érhetők el (az alábbi szakaszokban elmagyarázzuk):
local args = getArgs(frame, {
trim = false,
removeBlanks = false,
valueFunc = function (key, value)
-- a paramétreket feldolgozó kód
end,
frameOnly = true,
parentOnly = true,
parentFirst = true,
wrappers = {
'Sablon:Burkoló sablon',
'Sablon:Másik burkoló sablon'
},
readOnly = true,
noOverwrite = true
})
Szóközök elhagyása és üres paraméterek eltávolítása
[szerkesztés]Az üres paraméterek problémájába gyakran beleütköznek a MediaWiki-sablonokat Luába konvertálni kívánó kezdő programozók. A sablon szintaxisában az üres vagy csak white space-t tartalmazó karakterláncok hamis értékűnek számítanak. Ugyanakkor a Lua ezeket a karakterláncokat igaz értékűnek tekinti. Ha tehát nem figyelünk ezekre a különbségekre, akkor előfordulhat, hogy a Lua-modulban igazként kezelünk valamit, amit valójában hamis értékűnek kellene vennünk. Hogy az ilyen helyzeteket elkerülhessük, ez a modul alapértelmezésben eltávolítja az üres paramétereket.
Hasonló gondot okozhatnak a névtelen paraméterek is. Jóllehet a white space el van távolítva az #invoke-ból nevesített paraméterek elejéről és végéről, ez nem történik meg a névtelen, ún. pozicionális paraméterek esetén. A legtöbbször nincs szükség ezekre a karakterekre, ezért ez a modul alapértelmezésben eltávolítja azokat.
Ha mégis szükség van az üres paraméterekre, illetve a paraméterszéleken megtalálható white space-re, például bizonyos sablonok működésének pontos lemásolása céljából, akkor a trim
illetve removeBlanks
paramétereket hamisra (false
) kell állítani.
local args = getArgs(frame, {
trim = false,
removeBlanks = false
})
A paraméterek testreszabott formázása
[szerkesztés]Néha bizonyos üres paramétereket el kívánunk hagyni, másokat azonban nem, vagy esetleg minden névtelen paramétert kisbetűssé kívánunk tenni. Ilyen feladatokat a valueFunc
opció segítségével tudunk megoldani. Ennek a bemenete egy kétváltozós függvény (key
és value
), visszatérési értéke pedig egyetlen érték, ami az args
táblában a key
mezőben lesz található.
1. példa: A függvény az első névtelen paraméter értékét pontosan megtartja, az összes többi paraméter széleiről eltávolítja a white space-t, és a többi üres paramétert pedig elhagyja.
local args = getArgs(frame, {
valueFunc = function (key, value)
if key == 1 then
return value
elseif value then
value = mw.text.trim(value)
if value ~= '' then
return value
end
end
return nil
end
})
2. példa: Ez a függvény elhagyja az üres paramétereket, és valamennyi értékét kisbetűsíti, de nem távolítja el a white space-t.
local args = getArgs(frame, {
valueFunc = function (key, value)
if not value then
return nil
end
value = mw.ustring.lower(value)
if mw.ustring.find(value, '%S') then
return value
end
return nil
end
})
Megjegyzés: a fenti függvény hibás, ha a bemenete nem string
típusú vagy nil
. Ez olyankor fordulhat elő, ha a getArgs
függvényt modulunk fő függvényében használjuk, amelyet viszont egy másik Lua-modul hív meg. Ebben az esetben ellenőrizni kell a bemeneti paraméter típusát. Ilyen gond nem lép fel, ha egy speciális függvényt használunk fel az #invoke paramétereinek beolvasására (pl. p.main
a fő kódunk és a p._main
speciális függvényt alkalmazzuk).
Két típus-ellenőrzéses példa |
---|
1. példa: local args = getArgs(frame, {
valueFunc = function (key, value)
if key == 1 then
return value
elseif type(value) == 'string' then
value = mw.text.trim(value)
if value ~= '' then
return value
else
return nil
end
else
return value
end
end
})
2. példa: local args = getArgs(frame, {
valueFunc = function (key, value)
if type(value) == 'string' then
value = mw.ustring.lower(value)
if mw.ustring.find(value, '%S') then
return value
else
return nil
end
else
return value
end
end
})
|
A valueFunc
függvényt szinte minden alkalommal meghívjuk, ha szükségünk van a args
tábla egy elemére; ha szempont számunkra a kód hatékonysága, akkor figyeljük, hogy ne maradjanak a kódunkban rossz hatékonyságú elemek.
Keretek és szülő-keretek
[szerkesztés]Mind az aktuális, mind a szülősablon kerete adhat át paramétereket az args
táblába. A legegyszerűbben ezt egy példán keresztül érthetjük meg. Legyen ez a Modul:ExampleArgs
modul. Ez a neki átadott két első névtelen paramétert írja ki.
Modul:ExampleArgs |
---|
local getArgs = require('Modul:Arguments').getArgs
local p = {}
function p.main(frame)
local args = getArgs(frame)
return p._main(args)
end
function p._main(args)
local first = args[1] or ''
local second = args[2] or ''
return first .. ' ' .. second
end
return p
|
A Modul:ExampleArgs
modulunkat meghívja a Sablon:ExampleArgs
sablon, amely a következő kódot tartalmazza: {{#invoke:ExampleArgs|main|firstInvokeArg}}
. Ez a hívás a firstInvokeArg kimenetet eredményezi.
Ha most meghívjuk aSablon:ExampleArgs
-t, a következő történik:
Kód | Eredmény |
---|---|
{{ExampleArgs}}
|
firstInvokeArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg}}
|
firstInvokeArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg|secondTemplateArg}}
|
firstInvokeArg secondTemplateArg |
Három kapcsoló áll rendelkezésünkre, hogy ezt a viselkedést megváltoztassuk: a frameOnly
, a parentOnly
és a parentFirst
. Ha frameOnly
kapcsolót használjuk, akkor csak az aktuális keret paramétereit fogadjuk el; ha a parentOnly
kapcsolót állítjuk be, akkor csak szülőkeret paramétereit fogadjuk el, ha a parentFirst
kapcsolót állítjuk be, mindkét helyről megkapjuk a paramétereket, de a szülőkeret élvez elsőbbséget az aktuálissal szemben. Ezek a TSAblonExampleArgs
futásának eredményei:
- frameOnly
Kód | Eredmény |
---|---|
{{ExampleArgs}}
|
firstInvokeArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg}}
|
firstInvokeArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg|secondTemplateArg}}
|
firstInvokeArg |
- parentOnly
Kód | Eredmény |
---|---|
{{ExampleArgs}}
|
|
{{ExampleArgs|firstTemplateArg}}
|
firstTemplateArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg|secondTemplateArg}}
|
firstTemplateArg secondTemplateArg |
- parentFirst
Kód | Eredmény |
---|---|
{{ExampleArgs}}
|
firstInvokeArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg}}
|
firstTemplateArg |
{{ExampleArgs|firstTemplateArg|secondTemplateArg}}
|
firstTemplateArg secondTemplateArg |
Megjegyzések:
- Ha a
frameOnly
és aparentOnly
kapcsolót is beállítjuk, a modul egyik paramétert sem fogja beolvasni. Valószínűleg ilyet nem akarunk. - Bizonyos esetekben a szülő-keret nem elérhető: pl. getArgs eleve a szülőkeretet kapja meg aktuális helyett. Ebben az esetben csak az átadott keret paraméterei használhatóak (kivéve ha a parentOnly be van kapcsolva, mert ilyenkor egyetlen paramétert sem használunk fel). Ilyenkor a
parentFirst
ésframeOnly
kapcsolók hatástalanok.
Burkolósablonok (Wrappers)
[szerkesztés]A wrappers kapcsolót arra használjuk, hogy megjelöljük az ún. burkolósablonokat, vagyis olyan sablonokat, amelyeknek egyetlen funkciója az, hogy egy adott modult meghívjanak. Ha a modul érzékeli, hogy a burkolósablon hívja, akkor csak a szülősablon keretének paramétereit fogja tekintetbe venni, azaz csak a getArgs-nak átadott keret paramétereit fogja ellenőrizni. Ezzel elérjük, hogy a modult akár #invoke-kal, akár burkolósablonnal hívjuk, csak a szükséges paramétereket fogja ellenőrizni, növelve ezzel a kód hatékonyságát.
Például: Ha Sablon:Side box összes valódi tartalma (a noinclude tag-ek en kívül): {{#invoke:Side box|main}}
, akkor semmi értelme, hogy megpróbáljuk megkeresni az #invoke parancsnak átadott paramétereket, mivel ilyenek egyszerűen nincsenek. Az #invoke paramétereinek fölösleges ellenőrzése elkerülhető parentOnly kapcsoló használatával is, de ha ezt tesszük, akkor a más sablonokban elhelyezett #invoke-ok paramétereit sem fogjuk látni. Pl. a |text=Some text
a {{#invoke:Side box|main|text=Some text}}
kódban mindig figyelmen kívül maradna, függetlenül attól, hogy mely lapról alkalmaznánk. A wrappers
kapcsoló segítségével a Sablon:Side boxot burkolósablonként jelöljük meg, így a {{#invoke:Side box|main|text=Some text}}
kód a legtöbb lapról működni fog, míg magán a Sablon:Side box lapon továbbra sem történik meg a fölösleges paraméter-ellenőrzés.
A burkolósablonokat karakterláncként, vagy azok tömbjeként adhatjuk meg.
local args = getArgs(frame, {
wrappers = 'Sablon:Burkolósablon'
})
local args = getArgs(frame, {
wrappers = {
'Template:Burkoló 1',
'Template:Burkoló 2',
-- akárhány további (burkoló-) sablon neve megadható itt
}
})
Megjegyzések:
- A modul automatikusan érzékeli, ha burkolósablon /sandbox allapjáról hívják, ezért a homokozóallapokat nem szükséges explicit módon megadni.
- A wrappers kapcsoló automatikusan igazítja a frameOnly és parentOnly kapcsolókat az értelemszerűen helyes működésre. Például, ha parentOnly kapcsolót a wrappers beállításával automatikusan false-ra állítanánk, akkor a burkolósablonon keresztül történő hívások a keret és a szülőkeret paramétereit minden esetben beolvasnák, míg a nem burkolósablonokon keresztül történő hívások mindig csak a keret paramétereit adnák át.
- Ha a wrappers kapcsoló be van állítva, de nem érhető el szülő keret, a modul monden esetben a
getArgs
-nak átadott keret paramétereit fogja kiolvasni.
Az args paramétertábla írása
[szerkesztés]Néha hasznosnak bizonyulhat, ha a paraméterek táblájába új értékeket tudunk elhelyezni. Ez ennek a modulnak az alapbeállításaival is lehetséges. (Jóllehet, általában véve jobb kódolási gyakorlat, ha új táblát hozunk létre az új értékekkel, és belemásoljuk a paraméterek közül a szükségeseket.)
args.foo = 'valamilyen érték'
Ez az alapviselkedés megváltoztatható a readOnly
és noOverwrite
kapcsolókkal. Ha a readOnly
kapcsoló be van állítva, akkor az args paramétertáblába nem írható semmilyen új érték. Ha a noOverwrite
be van állítva, akkor új értékek adhatók a táblához, de meglévőek nem írhatóak felül.
Lábjegyzetek
[szerkesztés]Ez a modul metatáblákat használ arra, hogy a paramétereket olvassanak ki az #invoke-ból. Ez lehetővé teszi, hogy mind a keret, és mind a szülőkeret paramétereit kiolvassuk anélkül, hogy a pairs()
függvényt használnánk. Ez hasznos lehet akkor, ha a modulunk lábjegyzeteket (<ref> címkéket) tartalmazó bemenetet kaphat.
Ha a Luából <ref> címkét tartalmazó szöveget érünk el, a MediaWiki szoftver azonnal feldolgozza azt, és a lábjegyzet megjelenik a cikk alján. Amennyiben a szöveg végül nem kerül bele a kimenetbe, egy fantomjegyzet keletkezik – a listában megjelenik, de nem mutat rá hivatkozás. Ez olyan modulok számára volt probléma, amelyek a pairs()
függvényt használták annak eldöntésére, hogy a paramétereket az aktuális keretből vagy annak szülőkeretéből vegyék, mivel ezek a modulok így automatikusan minden elérhető paramétert feldogoztak.
Ez a modul megoldja ezt a problémát azzal, hogy lehetővé teszi mind az aktuális, mind a szülő keret paramétereinek kiolvasását, de csak akkor, ha ténylegesen szükség van rájuk. A probléma azonban még előfordulhat, ha a pairs(args)
függvényt a modul másik részén felhasználjuk.
Ismert problémák
[szerkesztés]A metatáblák használatának hátrányai is vannak. A legtöbb szokásos Lua-táblaeszköz nem működik rendesen az args táblán, beleértve a #
operátort, a next()
függvényt és a table könyvtár függvényeit. Ha mindenképpen szükséged van ezekre a modulodban, saját paraméterfeldolgozó függvényt kell írnod ennek a modulnak a használata helyett.
Ez a Modul:Arguments dokumentációs lapja