Mocsárlégy

Mocsárlégy
Helophilus pendulus
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Kétszárnyúak (Diptera) Alrend: Légyalkatúak (Brachycera) Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha) Tagozat: Homlokrés nélküli legyek (Aschiza) Öregcsalád: Zengőlegyek (Syrphoidea) Család: Zengőlégyfélék (Syrphidae) Alcsalád: Herelégyfélék (Eristalinae) Nemzetség: Herelégy-rokonúak (Eristalini) Alnemzetség: Helophilina Nem: Mocsárlégy (Helophilus) Meigen, 1822
Fajsorok
szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mocsárlégy témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsárlégy témájú kategóriát.

A mocsárlégy (Helophilus) a zengőlegyek (Syrphoidea) öregcsaládjában a névadó zengőlégyfélék (Syrphidae)család herelégyfélék (Eristalinae) alcsaládjéban a herelégy-rokonúak (Eristalini) nemzetség egyik neme.

Származása, elterjedése

Fajai főleg az északi faunabirodalom holarktikus faunaterületén (Holarktisz) terjedtek el. A palearktikus faunatartományból (Palearktisz) 2017-ig mintegy húsz faját írták le; ezek közül Magyarországon négyet gyűjtöttek:

• nagy mocsárlégy (Helophilus trivittatus)
• északi mocsárlégy (Helophilus affinis)
• hibrid mocsárlégy (Helophilus hybridus);
• közönséges mocsárlégy (Helophilus pendulus)

Megjelenése, felépítése

A közepesnél kissé nagyobb zengőlégy. A rá igen emlékeztető iszaplégy (Anasimyia) nemmel közösen alkotják a Helophilina alnemzetséget.

A hátán sárga vagy szürke hosszanti csík húzódik, a potrohát sárga és szürke keresztcsíkok mintázzák.

A csápja sötét, szeme csupasz, a hímé is elválasztott. Arca nem nagyon nyúlik előre és hosszanti fényes középcsík húzódik rajta. Lábai erősek, a hátulsó combok vastagok. Szárnyuk r4+5 ere mélyen behajlik az R5 sejtbe.

Életmódja, élőhelye

Imágói többnyire nedvességkedvelők — főleg vizes biotópokban, vizek közelében, rendszerint különféle virágokon találhatók.

Lárváik rothadó növényi részekben gazdag iszapos vizekben, mocsarakban fejlődnek.

Rendszertani felosztása

A nemet két fajsorra bontják:

1. Helophilus fajsor:

• H. affinis Wahlberg, 1844
• H. bilinearis Williston, 1887
• H. borealis Stæger, 1845
• H. bottnicus Wahlberg, 1844
• H. celeber Osten Sacken, 1882
• H. consimilis Malm, 1863
• H. continuus Loew, 1854
• H. contractus (Claussen & Pedersen, 1980)
• H. distinctus Williston, 1887
• H. fasciatus Walker, 1849
• H. frutetorum (Fabricius, 1775)
• H. groenlandicus (Fabricius, 1780)
• H. hybridus Loew, 1846
• H. insignis Violovitsh, 1979
• H. intentus Curran and Fluke, 1922
• H. interpunctus (Harris, 1776)
• H. kurentzovi (Violovitsh, 1960)
• H. lapponicus Wahlberg, 1844
• H. latifrons Loew, 1863
• H. lineatus (Fabricius, 1787)
• H. lunulatus Meigen, 1822
• H. neoaffinis Fluke, 1949
• H. obscurus Loew, 1863
• H. oxycanus (Walker, 1852)
• H. parallelus (Harris, 1776)
• H. pendulus L., 1758
• H. perfidiosus (Hunter, 1897)
• H. pilosus Hunter, 1897
• H. relictus (Curran & Fluke, 1926)
• H. sapporensis Matsumura, 1911
• H. sibiricus Smirnov, 1923
• H. stipatus Walker, 1849
• H. transfugus L., 1758
• H. trivittatus (Fabricius, 1805)
• H. turanicus Smirnov, 1923
• H. versicolor (Fabricius, 1794)
• H. virgatus Coquillett, 1898

2. Pilinasica fajsor:

• H. antipodus Schiner, 1868
• H. campbelli (Miller, 1921)
• H. campbellicus Hutton, 1902
• H. cargilli Miller, 1911
• H. chathamensis Hutton, 1901
• H. cingulatus Fabricius, 1775
• H. hectori Miller, 1924
• H. hochstetteri Nowicki, 1875
• H. ineptus Walker, 1849
• H. montanus (Miller, 1921)
• H. seelandicus Gmelin, 1790
• H. taruensis Miller, 1924

Források

• ↑ Tóth Sándor: [A zengőlegyek rövid jellemzése. In: Tóth Sándor: Képes zengőlégyhatározó (Diptera: Syrphidae) = Photographic hoverfly guide (Diptera: Syrphidae). e-Acta Naturalia Pannonica. Tom 15. pp. 66–67.]