Ugrás a tartalomhoz

Mocsári rétihéja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mocsári rétihéja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Rétihéjaformák (Circinae)
Nem: Circus
Faj: C. approximans
Tudományos név
Circus approximans
(Peale, 1848)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mocsári rétihéja témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári rétihéja témájú médiaállományokat és Mocsári rétihéja témájú kategóriát.

A mocsári rétihéja vagy pettyes rétihéja (Circus approximans) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Ausztrália északi és középső területein, valamint Vanuatu és Új-Kaledónia területén honos. Új-Zélandon fosszilis leletek tanúsága szerint mintegy 1000 évvel ezelőtt jelent meg, párhuzamosan a nála lényegesen nagyobb új-zélandi endemikus Eyles-rétihéja (Circus eylesi) kihalásával. A vizes területeket részesíti előnyben.

Tahiti szigetére 1880-ban telepítették be - a meghonosodott patkányok elleni harc jegyében - ahonnan rövid időn belül elfoglalta Francia Polinézia majd minden nagyobb méretű szigetét. Mivel jól repülő, olykor komoly vándorlásokat megtevő madár elég könnyen települt szigetről szigetre. Jelenléte kifejezetten káros, több őshonos madárfaj erős megritkulásáért illetve egyes szigetekről való kipusztulásukért felelős.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Circus approximans approximans
  • Circus approximans gouldi

Megjelenése

[szerkesztés]

Testmagassága 50–60 centiméter, szárnyfesztávolsága 120–145 centiméter. Testtömege 580–1100 gramm közötti. Hátoldala kékesszürke, testalja fehéren mintázott gesztenyebarna. Hosszú szárnyán a kézevezők feketék, farkán palaszürke sávok találhatók.

Életmódja

[szerkesztés]

Általában madarakat, rágcsálókat fogyaszt, de megeszi a kis emlősöket, hüllőket, kétéltűeket és halakat is.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyeken 33 napig kotlik, a kikelt fiókák 45 nap után válnak önállóvá. A fiókákat kizárólag a tojó költi ki, és ő felügyeli később a fejlődésüket is, míg a hím mindannyiuk etetéséről gondoskodik.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]