Mocsári béka
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A nőstény
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Rana arvalis Nilsson, 1842 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári béka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári béka témájú médiaállományokat és Mocsári béka témájú kategóriát. |
A mocsári béka (Rana arvalis) a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a valódi békafélék (Ranidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Európa északi és középső részén és Ázsia nyugati területén a Bajkál-tóig honos. A lápokat és mocsarakat kedvelő faj, de nedves ártéri erdőkben, esetenként halastavakon is találkozhatunk vele.
Alfaja
[szerkesztés]- Rana arvalis wolterstorffi (hosszúlábú mocsári béka) – Magyarországon előforduló alfaj
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 7 centiméter. Színezete a szürkésbarnától a sötét barnáig változhat, a hímek rendszerint világosabbak. A teste viszonylag zömök, a fej elhegyesedő orrban végződik, a szemek mögött sötét folt helyezkedik el. Hátoldalát sötét csíkok határolják, a háta közepén egy széles, világos szalag fut végig. Hátsó lábát előrehajtva a bokaízület éppen eléri az orrcsúcsot.[1]
Életmódja
[szerkesztés]Zsákmány után a szürkületi és az éjszakai órákban jár. Férgeket, ízeltlábúakat, csigákat, gilisztákat fogyaszt.
Szaporodása
[szerkesztés]A szaporodási időszakban a hím gyönyörű azúrkék színűvé válik (a hazai békafajok közül egyedüliként).[1] A nőstény által lerakott kétezer megtermékenyített pete csomókban az aljzatra süllyed. A petékből 7-10 napra kikelő ebihalak mintegy 2 hónap alatt fejlődnek ki, kész példányokká.
 |
 |
 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó. 2009. 39. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 10.)
- Erdelyinimrod.ro Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Khvsz.mme.hu
