Mobiltárca
A mobiltárca szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a felhasználó a hagyományos pénztárcában tárolt értéktárgyakat – így fizetőeszközöket (pl. bankkártya, kupon, hűségkártya stb.), okiratokat (pl. személyi igazolvány), valamint belépőkártyákat és jegyeket (pl. reptéri beszállókártya) – digitalizálja és a mobiltelefonján keresztül használja.[1]
Felépítése
[szerkesztés]A mobiltárca mint informatikai szolgáltatás kliens-szerver architektúrában valósul meg: a kliens a végfelhasználói alkalmazás, ami a mobiltelefonon fut, a szerver az azt kiszolgáló háttérrendszer. A konkrét megoldástól függően az ökoszisztémához további elemek is kapcsolódhatnak, pl. kereskedői hálózat, bankkártya-rendszer, stb.
Egyes mobiltárca-szolgáltatások mögött álló fizetési rendszerek lehetnek zártak (closed-loop), vagyis csak a szolgáltató által leszerződtetett résztvevőknél vehetők igénybe. Más szolgáltatások nyílt (open-loop) rendszert használnak.[2] A különböző rendszerek közötti együttműködés képességét interoperabilitásnak hívjuk.[3]
Típusai
[szerkesztés]A támogatott fizetési szituációktól függően különbséget lehet tenni ún. közelségi (proximity) és távoli (remote) fizetési megoldások között.[4]
- a közelségi megoldásokkal a fizikai értékesítési helyen lehet fizetni, így pl. egy boltban a bankkártya-terminálhoz érintve a telefont
- a távoli megoldások nem igénylik a felhasználó jelenlétét a kereskedőnél, bárhol használhatók, így pl. egy postai csekkre nyomtatott QR-kód beolvasásával
- léteznek hibrid megoldások is, amik mind közelségi, mind távoli fizetést lehetővé tesznek.
Alkalmazott technológiák
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szakasz részben vagy egészben a Mobile payment című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A különböző típusú tranzakciók megvalósításához sokféle technológia áll rendelkezésre.
- a Near Field Communication (NFC) egy rövid hatótávolságú, rádiófrekvenciás kommunikáción alapuló technológia. Ez a vezetéknélküli kapcsolódási szabvány maximum néhány centiméter távolságig lehetővé teszi azt, hogy a megfelelő antennával felszerelt eszközök érintés nélkül és biztonságos csatornán kommunikáljanak egymással. Az NFC-alapú mobiltárcák a digitalizált fizetőeszköz adatai tárolásához tipikusan az alábbiak valamelyikét használják:
- SIM-kártya - a mobilszolgáltató által biztosított, a SIM-kártyán futó titkosítási algoritmus segítségével
- biztonságos chip (Secure Element) - a telefonba épített, a rendszer többi részéről leválasztott egységen
- gazdaalapú kártyaemuláció (Host-based Card Emulation) - a mobiltárca-szolgáltató háttérszerverén, amihez az alkalmazás interneten keresztül kapcsolódik
- az internetprotokoll használatával, titkosított csatornán keresztül szintén bonyolíthatók fizetési tranzakciók.
- a mobiltelefonos hálózatok különböző szolgáltatásaira (pl. SMS, USSD) szintén épülhet fizetési megoldás.
- a QR-kód egy kétdimenziós vonalkód, ami nagymennyiségű adat tárolására és gyors kiolvasására alkalmas. A QR-kódok alkalmazásának két fő módja van a mobiltárcák terén:
- az alkalmazás a fizetőeszköz adatait egy QR-kódba kódolva megjeleníti a telefon képernyőjén, amit a kereskedő olvas be a vonalkódolvasóval
- a kereskedő a tranzakció indításához szükséges adatokat (pl. kereskedő neve, terminál azonosítója, stb.) kódolja QR-kódban, amit a felhasználó olvas be a telefon kameráját használva
- a Bluetooth-jeladók a Bluetooth szabvány 4.0-s, ún. alacsony fogyasztású változatára épülő, kisméretű készülékek, amik vezeték nélküli kapcsolaton keresztül képesek kommunikálni az arra alkalmas okostelefonokkal.
Mobiltárcák Magyarországon
[szerkesztés]Tárca neve | Szolgáltató neve | Bevezetve |
---|---|---|
MasterCard Mobile | MasterCard, FHB Bank, Magyar Telekom, Telenor, Vodafone | 2011-2015 |
iCsekk | Díjnet | 2012 |
Erste MobilePay | Erste Bank | 2014 |
OTPay | OTP Bank | 2014 |
Telekom MobilTárca | Magyar Telekom | 2014-2017 |
Vodafone Wallet | Vodafone | 2014-2017 |
Telenor Wallet | Telenor | 2014 |
Buxa | E-Money Clearing Systems | 2014-2016 |
Barion Wallet | Barion | 2014 |
Simple | OTP Bank | 2014 |
Gránit Pay | Gránit Bank | 2016 |
MKB Pay | MKB Bank | 2017 |
K&H mobiltárca | K&H Bank | 2017-2021 |
2017. február 1-jével mind a Magyar Telekom, mind a Vodafone megszüntette a saját mobiltárca-szolgáltatását.[5]
2021. június 23-án a K&H megszüntette a saját mobiltárca-szolgáltatását. [5]
Mobiltárcák a világban
[szerkesztés]Nemzetközi szinten ismertebb mobiltárca-szolgáltatások:
Tárca neve | Szolgáltató neve | Bevezetve |
---|---|---|
M-Pesa | Vodacom, Safaricom | 2007 |
AliPay | Alibaba | 2008 |
Google Wallet | 2011 | |
Apple Pay | Apple | 2014 |
Samsung Pay | Samsung | 2015 |
Android Pay | 2015 |
Források
[szerkesztés]- ↑ What is a mobile wallet and how does it work?. Mobile Enterprise, 2015. január 26. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ Open vs. Closed Loop Mobile Payments. Clearbridge Mobile. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ Módszertani útmutató az interoperabilitás tervezésének támogatására. Elektronikus Közszolgáltatások Központja, 2008. október 2. (Hozzáférés: 2016. július 18.)[halott link]
- ↑ Proximity and remote mobile wallets: What’s the difference?. Mobile Enterprise, 2015. február 2. (Hozzáférés: 2016. július 20.)
- ↑ a b K&H mobiltárca - K&H bank és biztosítás. www.kh.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
További információk
[szerkesztés]- A Magyar Mobiltárca Szövetség honlapja
- Egy éven belül itthon is elterjedhet a jövő pénztárcája
- NFC tesztelés a szigeten
- Magyar fejlesztés csinál a telefonból bankkártyát
- NFC-szakszeminárium – bankkártya, személyazonosító a telefonban
- A MobilTárca szolgáltatás 2017. április 1-jén megszűnik.