Ugrás a tartalomhoz

Mosód

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Moštenica szócikkből átirányítva)
Mosód (Moštenica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1340
PolgármesterJán Lupták
Irányítószám976 13
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség233 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület13,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″48.806944°N 19.291667°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 25″, k. h. 19° 17′ 30″48.806944°N 19.291667°E
Mosód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosód témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mosód (1886-ig Mostenic, szlovákul: Moštenica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Besztercebányától 17 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén ősidők óta élnek emberek. A késői bronzkorból a lausitzi kultúra hamvasztásos temetőjét találták meg itt.

1340-ben „Mosnyce” néven említik először, neve a szlovák most (= híd) főnévből származik. 1495-ben rézolvasztó hutát alapítottak itt. 1503-tól a 18. század elejéig rézolvasztó hutái besztercebánya hutáihoz tartoztak, később vasolvasztó működött bennük. 1513-ban „Gaza Mosthenicze”, 1563-ban „Hütten Moschnitz” néven szerepel írott forrásokban. 1796 és 1870 között a Garammente nyersvasát dolgozták fel.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MOSTENICZA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, határja hegyes.[2]

1828-ban 81 házában 628 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mostenicz, tót falu, Zólyom vmegyében, Lipcséhez északra 1 órányira: 625 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Vas bányák. Savanyuviz forrás. F. u. a kamara. Ut. p. Besztercze.[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 522, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 187 lakosából 176 szlovák volt.

2011-ben 220 lakosából 205 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]