Mixophyes schevilli
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Mixophyes schevilli Loveridge, 1933 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mixophyes schevilli témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mixophyes schevilli témájú kategóriát. |
A Mixophyes schevilli a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Mixophyes nembe tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália endemikus faja. Queensland államban 1000–1500 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő esőerdőkben honos.[1] Elterjedési területe nem folytonos, megtalálható a Big Tablelanden, a Thornton Peaken és az Atherton Tablelanden.[2][3]
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét William Edward Schevill (1906–1994) tiszteletére kapta.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]
Nagytestű, akár a 9 cm testhosszúságot is elérő békafaj.[5] Háta sárgásbarna, rézbarna vagy sötétbarna, középen több sötétebb folt található, amelyek gyakran összefüggő csíkot alkotnak. Orrlyukától a szeme mögötti területig egy fekete csík húzódik, orra hegyén pedig egy fekete háromszög alakú folt található. Oldala halványsárga vagy krémszínű, apró sötétbarna foltokkal. A hasa fehér. Pupillája függőleges elhelyezkedésű, a szivárványhártya sötétbarna. A lábakon és a karokon sötét vízszintes sávok húzódnak, a combok hátsó része barna, több halványsárga vagy krémszínű folttal. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, a hátsókon csaknem teljes úszóhártya van; ujjai végén nincsenek korongok.[5]
Életmódja
[szerkesztés]Sűrű növényzetű trópusi esőerdőkben, gyors folyású patakok közelében él. Általában a lehullott levelek között rejtőzik és vadászik.[6] Tavasztól nyárig eső után szaporodik. A petéket a nőstény lábával kilöki a vízből, így azok a patakmedrek melletti iszapos részeken és sziklafalakon tapadnak meg.[3] Az ebihalak a kikelés után a vízbe pottyannak. Hosszuk elérheti a 10,5 cm-t, sötétbarna vagy fekete színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak, és legalább 12 hónapig tarthat, amíg békává fejlődnek.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, élőhelyének nagy része védett területre esik.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alford, R., Cunningham, M., McDonald, K., Retallick, R., and Richards, S. (2008). Mixophyes schevilli. In: IUCN 2010. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2010.1. www.iucnredlist.org. Downloaded on 22 May 2010.
- ↑ Mahony, M., Donnellan, S. C., Richards, S. J., and McDonald, K. (2006). Species boundaries among barred river frogs, Mixophyes (Anura: Myobatrachidae) in north-eastern Australia, with descriptions of two new species. Zootaxa, 1228, 35-60.
- ↑ a b c AmphibiaWeb
- ↑ Loveridge, 1933 : Four new crinine frogs from Australia. Occasional Papers of the Boston Society of Natural History, vol.|8, p. 55-60 (eredeti publikáció).
- ↑ a b c FrogID, Australian Museum
- ↑ Atlas of Living Australia
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 11.) (angolul)
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 11.)
- Loveridge, 1933 : Four new crinine frogs from Australia. Occasional Papers of the Boston Society of Natural History, vol. 8, p. 55-60 (eredeti publikáció).
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Mixophyes schevilli az AmphibiaWeb oldalon
