Ugrás a tartalomhoz

Mitzger Imre

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mitzger Imre
Született1875. február 15.
Marcali
Elhunyt1951. szeptember 18. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBruck Jolán
(h. 1903–1951)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1893–1898, jogtudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (30B parcella, 24. sor, 33. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Mitzger Imre, 1904 után Mészöly Imre[1] (Marcali, 1875. február 15.[2]Budapest, 1951. szeptember 18.)[3] jogi doktor, ügyvéd és lapszerkesztő, Mitzger Tivadar testvére.

Élete

[szerkesztés]

Mitzger Miksa (1836–1901) járásorvos és Kuhn Cecília fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Kaposvári Állami Gimnáziumban (1884–1888) és a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Nagykanizsai Katolikus Főgimnáziumban (1888–1893) végezte. Mint VII. osztálybeli tanuló két arany első díjat nyert Vészes napok című történelmi elbeszélésével, a VIII. osztályban szintén két aranyat Széchy Máriáról írt cikkével és Fatime című novellájával. Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte és időközben munkatársa volt a Magyar Géniusznak és a Borsszem Jankónak (1896–1898). 1898-ban nyert ügyvédi diplomát és Kassán telepedett le, ahol előbb fél évig mint joggyakornok működött. 1903 májusában Budapestre költözött és itt folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1904-ben Mitzger családi nevét Mészölyre változtatta.[4] Halálát tüdőgyulladás, húgyvérűség, dülmirigytúltengés okozta.

Felesége Bruck Jolán (1881–1963) volt, Bruck Samu bajai ügyvéd és Kohn Hermina lánya, akivel 1903. április 26-án Baján vett nőül.[5] Gyermekük Mészöly László (1905–?).

Költeményt és rajzot írt a Magyar Szalonba (1896), az Ország-Világba (1897) és a Magyar Figaróba.

Főszerkesztője volt a Kassai Naplónak 1899-ben, 1901-ben a Magyarország című politikai napilapnak Kassán.

Művei

[szerkesztés]
  • Az ügyetlen ember. Monolog. Budapest, 1899. (Monologok gyűjteménye 82.)
  • Utasok könyve, Budapest, 1905

Kéziratban

[szerkesztés]
  • Uri kérő, népszínmű három felvonásban. Dalai Dankó Pista és Lengyel Miskától. (Előadták Kassán, 1898 februárjában).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Születési bejegyzése a marcali izraelita hitközség születési akv. 1119/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1283/1951. folyószáma alatt.
  4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 109495/1904. Forrás: MNL-OL 30800. mikrofilm 1239. kép 3. karton, Névváltoztatási kimutatások 1904. év 27. oldal 8. sor
  5. Házasságkötési bejegyzése a bajai polgári házassági akv. 56/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. január 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 131. old.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

[szerkesztés]
  • jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap