Miskolci Bányakapitányság

Miskolci Bányakapitányság
Kormányhivatal, Bányászati Osztály
Település	Miskolc
Elhelyezkedése
Miskolci Bányakapitányság Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 12″, k. h. 20° 47′ 52″48.103386, 20.797858
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci Bányakapitányság témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Miskolci Bányakapitányság a trianoni döntéssel megváltozott határok következtében jött létre a Miskolci Bányabiztosság intézményéből. Székháza Miskolcon, a Soltész Nagy Kálmán utca 5. szám alatt áll.

Története

A Miskolci Bányabiztosság a Budapesti Bányakapitányság helyi kirendeltsége volt, és az 1911. évi XIV. tc. alapján alakult meg. Ekkor a Széchenyi utca 60. számú épülettömb (Royal szálló), déli, Szinvára néző szárnyában, a második emeleten lévő háromszobás lakást bérelte Weisz Vilmostól. A hivatal háromfős létszámmal kezdte meg a működését (Gallow Károly és Sasi Nagy Imre főbányabiztos, valamint Piszárszky Pál hivatalszolga). A személyzet létszáma 1918-tól hét főre emelkedett (1945-ig). A Trianon utáni területi változások miatt a Bányabiztosságokat Bányakapitányságokká szervezték át, így a miskolcit is, egyúttal elrendelték a hivatalok székhelyéül szolgáló épületek építését is. A város először a mai Kossuth utca 13-nak megfelelő telket ajánlotta fel a célra, de ez nem felelt meg a célra. Második lépésként a városi az akkor már kialakult, de még beépítetlen Soltész Nagy Kálmán utcán, annak keleti oldalán, egy 600 négyszögöles telket adott át a hivatalnak – a hivatalos telekár egyharmadáért, azaz 2 875 000 koronáért. Az adásvételi szerződést 1923. július 3-án írták alá, és a Reggeli Hírlap tudósítása szerint az építkezés hamarosan meg is kezdődött, és 1924 őszén fejeződött be. A tervező személyét illetően eltérő adatok szerepelnek a forrásokban, de nagyon valószínű, hogy Árva Pál volt az építész. Az épület tekintélyes méretű, kétemeletes, benne a hivatali helyiségeken kívül tisztviselői szolgálati lakásokat is kialakítottak, de a lakások egy részét nem hivatali dolgozók is bérelhették. Egy 1925-ből származó képeslapon látható az épület, mellette a MÁV Osztálymérnökség irodaháza (Soltész Nagy Kálmán utca 7.), de ettől eltekintve a környezet még teljesen beépítetlen. Az épület déli oldalán később épült fel két ütemben a Villamosipari Technikum (ma Bláthy Ottó Villamosipari Szakgimnázium).

A Bányakapitányság szervezeti felépítésében és működésében 1945 után több kisebb módosítás történt, majd 1949-ben meg is szüntették a bányakapitányságokat, és bányarendészeti kirendeltségeket hoztak létre. 1953-ban Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségek alakultak, a változások illetékességi módosulásokkal is jártak. A hivatal végül 1993-ban nyerte vissza a Bányakapitányság elnevezést. Az épület máig használatban van, a megyei kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztálya működik benne. A ház főbejárata mellett emléktáblát helyeztek el a megszűnt mélyműveléses barnaszén bányászat emlékére.

Leírása

A ház kétemeletes, magas mészkőlábazata van. Homlokzata tíztengelyes, rajta a szimmetria és az aszimmetria váltakozik. Ablakai hármas osztásúak és egyenes záródásúak. Eredetileg két bejárata volt, a második tengelybelit valamikor megszüntették. A negyedik és a tizedik tengelybeli rizalitban, az emeleti szinteken kőkorlátos erkélyeket helyeztek el. Az első három tengelyben, a trapézalakban megemelt tető alatti mezőben Márton Ferenc látványos sgraffitója látható. A kép középpontjában egy fa áll, törzsén a bányász címerrel. Két oldalt bányász egyenruhát viselő férfiak, magyar ruhás nők és gyerekek vannak, a háttérben, a tájban népies házat és a kalotaszegi templomot látni.

Képek

• 
  A Bányakapitányság épülete 1925-ben
• 
  Erkélyek a negyedik tengelyben
• 
  Márton Ferenc sgraffitója a homlokzat fölső részén
• 
  Emléktábla a bejáratnál

Források

• A Miskolci Bányakapitányság. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 109–113. o. ISBN 9639311499  
• Izsó István: A 90 éves Miskolci Bányakapitányság a bányászati szakigazgatás évezredes története tükrében. mek.oszk.hu. Miskolc (2001) (Hozzáférés: 2017. június 13.) (pdf)