Vörös kánya

Vörös kánya
	Repülő vörös kánya Svájcban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Kányaformák (Milvinae);
Nem:	Milvus;
Faj:	M. milvus;
Tudományos név
	Milvus milvus; (Boddaert, 1783)
Szinonimák
	Falco milvus Boddaert, 1783;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vörös kánya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös kánya témájú médiaállományokat és Vörös kánya témájú kategóriát.

A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara.

Előfordulása

Európában mindenekelőtt Közép-Európában, Franciaországban és Spanyolországban fordul elő. Száma erősen csökkent, vagy teljesen ki is pusztult Dél-Európa egyes területein, mindenekelőtt a Balkán-félszigeten, ahol egykor honos volt.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon alkalmi fészkelő, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás során négy vörös kányát figyeltek meg.^[1]

2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 41 itthon telelő vörös kányát figyeltek meg a madarakat számlálók.^[2]

Alfajai

A vörös kányának mindössze kettő alfaja ismert:

Milvus milvus milvus - az alapfaj fordul elő az elterjedési terület szinte egészén
Milvus milvus fasciicauda - Zöld-foki-szigeteki kánya, ez alfaj kizárólag a Zöld-foki Köztársaság szigetein él. Néhány taxonómus faji szintre emeli Milvus fasciicauda néven. Pontos taxonómiai helye tisztázatlan és valószínűleg az is marad, mert 2000-re az alfajt kihaltnak nyilvánították, mivel a megritkult populáció egyedei hibridizálni kezdtek a szigeteken élő barna kánya egyedekkel, míg végül a teljes populációt hibrid eredetűnek minősítették.

Megjelenése

A hím hossza 60–66 centiméter, a tojóé körülbelül 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága mintegy 160 centiméter. A hím testtömege 800–1200 gramm között, míg a nőstényé 980–1600 gramm is lehet. Tollazata vörös és feketés-barnás, feje pedig világosabb, majdnem fehér. Az evezőtollak hosszúak és ujjszerűen elállóak, sikló- és vitorlázórepülésre alkalmasak. Hosszú és mélyen villázott farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.

Életmódja

A vörös kánya tartós párkapcsolatban él. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal. Rendszerint 4–5 évet él a vadonban, de megfigyeltek már 26 éves madarat is. Fogságban elérheti a 38 éves kort is.

Szaporodása

A vörös kánya ivarérettségét 3 éves korában éri el, a költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 1–4 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32 napig kotlik. A kirepülés 48–54 nap múlva következik be.

Védettsége

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség listáján mint nem fenyegetett. Európában biztos állományúként van nyilvántartva. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Rokon fajok

A vörös kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő barna kánya (Milvus migrans) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Ez utóbbi faj egyes rendszerbesorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.

Galéria

Jellegzetes villás farok
Repülő vörös kánya
Vadászat közben
A tojása

Jegyzetek

↑ MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
↑ Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. április 3.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] MTI (2012. 02). „Saslétszám:nincs változás”. Metropol, 23. o. (Hozzáférés: 2012. február 10.)

[2] Megszámolták a magyar sasokat. index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 1.)

[1]

[2]