Barna kánya
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 500 000Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Milvus migrans (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna kánya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna kánya témájú médiaállományokat és Barna kánya témájú kategóriát. |
A barna kánya (Milvus migrans) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Pieter Boddaert holland ornitológus írta le 1783-ban, a Falco nembe Falco migrans néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Milvus migrans affinis – Celebesz, Lomblen, Sumba és Timor
- Milvus migrans arabicus Arab-félsziget déli része
- Milvus migrans govinda – Pakisztán, India, Srí Lanka, Mianmar, Thaiföld, Malajzia
- Milvus migrans migrans – Európa
- Milvus migrans parasitus – Afrika, Madagaszkár, Comore-szigetek
- Milvus migrans tenebrosus
Előfordulása
[szerkesztés]Egész Európában elterjedt, de Afrikában, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az indonéz szigetvilágban, valamint Ausztráliában is él.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik itt. 2014-ben 144 pár jelenlétét regisztrálták.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 55-60 centiméter, szárnyfesztávolsága 160-180 centiméter, testtömege 630-941 gramm közötti, a tojó csak kevéssel nehezebb a hímnél.[4] Tollazata feketés-barnás. Az evezőtollak sikló- és vitorlázó repülésre alkalmasak. Hosszú – de a rokon hazai fajnál kevésbé villázott – farka segíti az egyensúlyozásban és a kormányzásban. Csőre görbe és éles, ezzel darabolja fel a zsákmányát vagy a talált dögöt. Karmai kicsik, de élesek és tűhegyesek.
 |
_(22680105558).jpg) |
Életmódja
[szerkesztés]Vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Társaságkedvelő, gyakran verődik kisebb csoportokba. Alacsony repülése közben észreveszi a táplálékát, ami lehet kis emlősállat, madár, dög vagy hal.
Szaporodása
[szerkesztés]Folyóvizek menti erdős területeken fészkel. Fészket ritkán rak, mivel általában más madárfajok fészkét foglalja el. A fészek mindig fákon van. A költési időszak áprilistól júliusig tart. Fészekalja 2-3 fehér, vörösesbarnás foltokkal rendelkező tojás, ezeken a tojó (néha a hím is) 32-33 nap kotlik. A kirepülés 42-45 nap múlva következik be.
 |
 |
Rokon fajai
[szerkesztés]A barna kánya legközelebbi rokona a hazánkban is élő vörös kánya (Milvus milvus) és az Ázsiában honos keleti barnakánya (Milvus lineatus). Utóbbi faj egyes rendszer besorolások szerint a barna kánya alfaja (Milvus migrans lineatus) néven.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 6.)
