Ugrás a tartalomhoz

Milan Ogrizović

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Milan Ogrizović
Élete
Született1877. február 11.
Zengg
Elhunyt1923. augusztus 25.
Zágráb
Nemzetiséghorvát
SzüleiIlija Orgizović és Franjka Krišković
GyermekeiBogdan Ogrizović
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)dráma, librettó
A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Ogrizović témájú médiaállományokat.

Milan Ogrizović (Zengg, 1877. február 11. – Zágráb, 1923. augusztus 15.) horvát író és politikus volt. Politikusként a Tiszta Jogok Pártjának országgyűlési képviselője. Egyetemi tanárként, oktatóként és dramaturgként dolgozott a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban. Máig az egyik legtöbbet játszott horvát drámaíró.[1]

Élete

[szerkesztés]

Milan Ogrizović 1877-ben Zenggben született Ilija Ogrizović postai hivatalnok és Franjka Krišković harmadik fiaként. Apja már születése előtt meghalt. Gyermekkorát plébános nagybátyjánál a Bihács melletti Zavaljében töltötte, aki az ortodoxiáról a katolikus vallásra térítette. A klasszikus középiskolát Gospićban végezte.[2]

Matematikai és klasszika-filológiai tanulmányait a zágrábi bölcsész karon 1901-ben fejezte be.[1] 1900 és 1906 között a zágrábi Klasszikus Gimnáziumban tanított.[3] 1904-ben doktorált a zágrábi bölcsész karon filológia tárgyból.[1][4]

Írt verseket, novellákat, karcolatokat, operalibrettókat, de elsősorban drámaíróként lett ismert. Eugen Kumičić Kraljica Lepa: ili probast kraljev krvatska krva (A szép királyné: avagy a horvát vérből való királyok bukása) című regénye alapján Marija Kumičićtyal közösen 1905-ben írta meg Propast kraljeva hrvatske krvi: historijska drama u pet činova (A horvát vérű királyok bukása: történelmi dráma öt felvonásban) című öt felvonásos történelmi drámáját.[5] A darab első bemutatója 1905. február 16-án volt a zágrábi Horvát Nemzeti Színházban volt.[5]

1908-ban a Tiszta Jogok Pártjának jelöltjeként lett parlamenti képviselő.[6]

Az első világháborúig a Horvát Országos Színház előadója és dramaturgja, később a Zágrábi Színésziskola tanára volt. Verseket és szatírákat írt, leghíresebb drámái a Dah, a Hasanaginica és a Prokletstvo. Alkalmanként zenekritikával foglalkozott, kiemelt figyelmet fordított az operákra, melyekhez librettókat írt. Ő a Vatroslav Lisinski életéről szóló Nepoznati (Ismeretlen) című drámai színmű szerzője.

Az irodalomkritikával szórványosan foglalkozó Ogrizović fedezte fel korának két legnagyobb horvát íróját: Antun Gustav Matošt és Miroslav Krležát.

Fia Bogdan Ogrizović ugyancsak tanár volt.

Művei

[szerkesztés]
A Hasanaginica plakátja a Maribori Nemzeti Színház 1923. június 1-jei előadására
  • Kako je Emerik Pavić preveo Kačićev Razgovor ugodni, nyomtatta: Kr. zemaljske tiskare, Zagreb, 1904.
  • Slava njima!: dramatska ilustracija Bukovčeve zavjese s prologom u slavu 10-godišnjice otvorenja nove kazališne zgrade i s pjevanjem / složio Milan Ogrizović, Dionička tiskara, Zagreb, 1905.
  • Prokletstvo: drama u četiri čina, Nyomtatás és litográfia C. Albrecht (Maravić i Dečak), Zagreb, 1907. (társszerző: Andrija Milčinović)
  • Godina ljubavi, Kiadás és forgalomba hozatal: Moderne biblioteke, Zagreb, 1909.
  • Kod "Sedmerice", nyomtatta: (E. Demetrović i dr.), Zagreb, 1909.
  • Hasanaginica: drama u tri čina, Matica hrvatska, Zagreb, 1909. (2. kiadás. 1910., 3. kiadás. Kiadás és forgalomba hozatal L. Hartmana (St. Kugli), Zagreb, [1915?], 4. kiadás. Nyomtatás és forgalomba hozatal: Knjižare St. Kugli, Zagreb, [1925?])
  • Pedeset godina Hrvatskoga kazališta: (1860-1910), Uprava Kr. hrv. zem. kazališta, Zagreb, 1910.
  • Govor narodnog zastupnika otočkoga kotara dra. Milana Ogrizovića o izgradnji ličke željeznice: izrečen kao interpelacija u hrvatskom saboru dne 6. travnja 1910., Nyomtatta: Prve hrvatske radničke tiskare, Zagreb, 1910.
  • Pripovijesti, Humoristička knjižnica, Zagreb, [1910?]
  • Van s tudjincima!: (24. studenoga 1860): slika iz prošlosti hrvat. kazališta u jednom činu, Dionička tiskara, Zagreb, 1910.
  • Banović Strahinja: drama u tri čina, Dramatska djela Milana Ogrizovića, knj. 1, vlast. naklada, Zagreb, 1913.[7]
  • Vučina: drama u tri čina, Nyomtatás és forgalomba hozatal: St. Kugli, Zagreb, 1921.
  • U Bečkom Novom Mjestu: (1671-1921): epilog Zrinsko-Frankopanskoj tragediji u jednom činu / za 250. obljetnicu Zrinsko-Frankopanske pogibije napisao Milan Ogrizović, Matica hrvatska, Zagreb, 1921.
  • Slava Augustu Šenoi: (1881-1921): spomen-spis o četrdesetgodišnjici njegove smrti, Kiadó: St. Kugli, Zagreb, 1922.
  • Hasanaginica: muzička drama u tri čina, St. Kugli, Zagreb, 1924.
  • Stari plamen: roman iz hrvatskog života, Nakladom Tiskare Merkur, [19--?] (társszerző: Zyr Vukelić)[8]

Operalibrettók

[szerkesztés]
  • Anelito (Dah, 1901);
  • Anno di amore (Godina ljubavi, 1906):
    • Mattino di primavera (Proljetnojutro);
    • Sera d'autunno (Jesenje veče );
    • Meriggio d'estate (Ljetno podne);
    • Notte d'inverno (Zimska noć);
  • Maledizione (Prokletstvo, 1907);
  • La sposa di Hasan-agà (Hasanaginica, 1909);
  • Banović Strahinja (1912);
  • L'imperatore Diocleziano (Car Dućljan, 1913);
  • Rivelazione (Objavljenje, 1918);
  • La pelle del lupo (Vučina, 1921).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Hrvatska encikopedija
  2. ↑ Milan Ogrizović, Izabrana djela; Izbor proze Andrije Milčinovića; Prokletstvo Andrije Milčinovića i Milana Ogrizovića, priredila Ana Lederer, Matica hrvatska, Zagreb, 2000., ISBN 953-150-256-0, 35. o.
  3. ↑ Koprek, Ivan, Thesaurus Archigymnasii, Zbornik radova u prigodi 400. godišnjice Klasične gimnazije u Zagrebu (1607. – 2007.), Zagreb, 2007., 897. o., ISBN 978-953-95772-0-7
  4. ↑ HAZU Izložba za 140. obljetnicu rođenja hrvatskog književnika Milana Ogrizovića, nacional.hr, 14. svibnja 2017., hozzáférés: 2019. szeptember 8.
  5. ↑ a b Propast kraljeva hrvatske krvi : historijska drama u pet činova, DiZbi.HAZU, Digitalna zbirka Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti, hozzáférés: 2019. szeptember 8.
  6. ↑ Ivan Gabelica: subaction=showfull&id=1203955815&archive=&start_from=&ucat=1& Otac Domovine dr. Ante Starčević, 28. veljače 2008. 112. obljetnica smrti! (horvát nyelven). Hrvatska čista stranka prava (HČSP), 2005. október 11. [2008. március 3-i dátummal az subaction=showfull&id=1203955815&archive=&start_from=&ucat=1& eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  7. ↑ Banović Strahinja : drama u tri čina / napisao Milan Ogrizović. -, library.foi.hr, hozzáférés: 2019. szeptember 14.
  8. ↑ Stari plamen : roman iz hrvatskog života / Milan Ogrizović i Zyr Vukelić, katalog.kgz.hr, hozzáférés: 2019. szeptember 8.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Milan Orgizović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Milan_Ogrizović&oldid=26411989”