Milan Moguš
| Milan Moguš | |
 | |
| Született | 1927. április 27. Zengg |
| Elhunyt | 2017. november 19. (90 évesen)[1][2] Zágráb |
| Állampolgársága | horvát[3] |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Iskolái | Faculty of Humanities and Social Sciences, University of Zagreb |
| Sírhelye | Mirogoj temető (Division GI, site 122A, #54)[4] |
 | |
| Milan Moguš aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Moguš témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Milan Moguš (Zengg, 1927. április 27. – Zágráb, 2017. november 19.),[5] horvát nyelvész, akadémikus, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.
Élete
[szerkesztés]Zenggben született, itt végezte el az általános iskolát és a középiskolát. Az 1948/1949-rs tanévben beiratkozott a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára, ahol 1953-ban szerzett diplomát. Ugyanebben az évben az Akadémia Nyelvtudományi Intézetébe asszisztensnek választották, majd 1956-ban ugyanilyen minőségben a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára, a Horvát Nyelv Dialektológiai és Történeti Tanszékére került. 1961-től 1963-ig a Varsói Egyetem horvát nyelv oktatója volt. 1962-ben a Zágrábi Egyetemen filológiából doktorált.[5]
1964-ben adjunktusnak, 1969-ben egyetemi docensnek, 1975-ben rendes tanárrá választották. 1965-től nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a Horvát Nyelv Dialektológiai és Történeti Tanszékének vezetője volt. Az 1970/71-es és az 1971/72-es tanévben a filozófiai kar dékánhelyettese volt. Ugyanezen a karon 1976-tól a nyelvtudományi posztgraduális képzésben tanított, 1979-től 1985-ig pedig ennek a posztgraduális oktatásnak a vezetője volt. 1983-tól 1992-ig, nyugdíjazásáig a Filozófiai Kar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője volt, ahol több fontos kutatási projektet vezetett.[6]
Vendégprofesszorként előadásokat tartott a Kölni és a Mannheimi Egyetemen. Számos nemzetközi konferencián és kongresszuson vett részt itthon és külföldön.[6] Tagja volt a Leuven-i Nemzetközi Névtudományi Bizottságnak, a Moszkvában működő Szláv Nyelvek Fonetikai és Fonológiai Nemzetközi Bizottságának, valamint elnöke volt a zágrábi Interakadémiai Névtani Bizottságnak. 1997-ben a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjává választották. 1998 és 2002 között az UNESCO horvát bizottságának elnöke volt.[6] 1977-ben a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia társult, 1986-ban rendes tagjává választották. 1985-től 1991-ig az Akadémia Filológiai Tudományok Osztályának titkára volt. 1991-től 1997-ig főtitkár, 1998-2003 alelnök, 2004-2010 között a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke.[5]A horvát irodalmi nyelv tanulmányozása és a horvát nyelvjárások kutatása című tudományos projektek vezetője volt.
Munkássága
[szerkesztés]Több folyóirat és kiadvány főszerkesztője vagy társszerkesztője volt, így a Filozófiai Kar Nyelvtudományi Tanszékének Értesítője, a Bulletin scientifique, a Szláv Filológiai Tanszék Dolgozatai, Horvát Dialektológiai Szemle, Nyelv, Régi horvát írók, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia művei, 1248. - 1508. kör és Cithara octochorda.[6] Az Akadémia főtitkáraként a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Évkönyvének szerkesztője (1992-1998), valamint a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia 140 éves emlékgyűlésének alelnöke.[6] A Horvát Életrajzi Lexikon nyelvész szakmai szerkesztője, valamint a Horvát Irodalmi Nyelv Szótárának a reneszánsztól Ivan Goran Kovačićig és Marko Marulić összegyűjtött műveinek társszerkesztője.[6]
Tudományos monográfiák:
- Današnji senjski govor (Mai zenggi beszéd),
- Fonološki razvoj hrvatskoga jezika (A horvát nyelv hangtani fejlődése, 1971),
- Čakavian dialektus (A ča dilaektus, 1977),
- Antun Mažuranić (1978),
- Križanićeva hrvatska gramatika (Križanić horvát nyelvtana 1984),
- Zakon trsatski (Trsati törnénykönyv, 1990),
- Povijest hrvatskoga književnoga jezika (A horvát irodalmi nyelv története, 1993; horvát, angol és német kiadásokkal),
- Hrvatski jezik u Hrvatskom saboru (A horvát nyelv a horvát parlamentben, 1997; horvát és angol kiadással), stb.
- Poljsko-hrvatski rječnik – Słownik polsko-chorwacki, (Lengyel-horvát – Horvát-lengyel szótár, 2002)
- Senjski rječnik (Zenggi szótár, 2002)
- Povijesna fonologija hrvatskoga jezika, (A horvát nyelv fonológiai történeti szótára, 2010)
- Cesarićev rječnik, (2011)
- Mintegy 270 tudományos és szakmai vita és cikk a horvát és szláv filológia és nyelvészet témakörében több mint 60 hazai és külföldi folyóiratban.[6]
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Božidar Adžija-díj jelentős tudományos tevékenységért (1990)
- A Rijekai Egyetem díszdoktora (1995)
- Tudományos munkásságáért a Horvát Danica Rend Ruđer Bošković alakjával díszített kitüntetésben részesítette (1996).
- Az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem díszdoktora (1997)
- Horvát Nemzeti Életműdíj (1998)
- A Lengyel Tiszti Érdemkereszt (Krzyž oficerski orderu zaslugi Rzeczypospolitej Polskiej) érdemrendje (1998).
- A Szlovák Tudományos Akadémia Ljudovit Štur aranyérme (1998)
- Split város Arany Címere (2001)
- Vukovár-Szerém megye Arany Dukátja (2005)
- A pólai Ča Parlament életműdíja (2005)
- Branimir fejedelem-rend a lánccal (2007)[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ https://www.gradskagroblja.hr/trazilica-pokojnika/15, 2022. december 24.
- ↑ a b c Hrvatska enciklopedija
- ↑ a b c d e f g h HAZU
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Milan Moguš című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ HAZU: Moguš, Milan akademik. www.info.hazu.hr/ (Hozzáférés: 2022. március 4.)
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Moguš, Milan. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. március 4.)
- ↑ Raguž: Mirko Raguž: Akadenik Milan Moguš Senjanin. Senjski zbornik: prilozi za geografiju, etnologiju, gospodarstvo, povijest i kulturu, XLV. évf. 1. sz. (2018) Hozzáférés: 2022. március 4.
