Miksó István

Miksó István
Született	1835. augusztus 2. Pest
Elhunyt	1915. február 21. (79 évesen) Pozsony
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	teológiai doktor, plébános, kanonok, egyházi író
Sablon • Wikidata • Segítség

Kismagyari Miksó István (Pest, 1835. augusztus 2. – Pozsony, 1915. február 21.) teológiai doktor, római katolikus plébános, kanonok, egyházi író.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, majd növendékpapnak fölvétetvén, egy évet pozsonyi emericanumban töltött; a bölcseletet 1852-től Nagyszombatban, a teológiát 1854-55-ben a budapesti, 1855-56-tól a bécsi egyetemen hallgatta.

1858. szeptember 3-án miséspappá szenteltetett fel, mire főgimnáziumi tanár lett Nagyszombatban, de betegsége miatt ezen állásától fölmentetett; 1868. január 18-án budai, 1869-ben budavári káplán és magyar hitszónok volt. 1874-ben kapta a szomori (Komáromm.) plébániát, egyúttal a bajóthi kerület jegyzője lett. A római Árkádiai Tudós Társaság tagja volt.

Munkái

• Theses ex universa theologia, quas in caesareoregia antiqussima ac celeberrima scientiarum universitate Vindobonensi pro obtinendo doctoris in Ss. theologia gradu academico publice defendendas suscepit ... Die 31. Oct. 1861. Tirnaviae
• Költelmi zsengék nehány költészet tanulótól a nagyszombati érseki nagy gymnasiumban (kiadta és előszóval ellátta). Uo. 1862
• Zenget, melyet ő főméltóságának Simor Jánosnak, Magyarország herczegprimásának, legmagasabb kineveztetése alkalmával legmélyebb hódolata jeléül nyújta. 1867. Uo.
• Jubelklänge Sr. fürstlichen Gnaden des Hochwürdigsten Herrn Johann Simor bei Gelegenheit des ersten oberhirtlichen Besuches, und der Ausspendung des h. Sacramentes der Firmung. Uo. 1867
• Hangzatka füzér olvasós Boldogasszonynak háromszázados ünnepére, a szent olvasó társulat tagjai és a Sz. Szűz tisztelői megszívleléseül Budapest, 1871
• Dicszenget, melylyel főmagasságú herczeg Simor Ker. János Magyarország herczegprimását és esztergomi érseket 1873. decz. 22. történt bibornoki méltóságra meeltetése alkalmából legmélyebb hódolata zálogául üdvözlé. Uo. 1873
• Dicsének, melylyel ő főmagasságát dr. Simor Ker. János urat, a római szentegyháznak sz. Bertalanról nevezett bibornok-áldozárát ... püspöki méltóságának huszonötéves évfordulója alkalmából a bajóthi egyházkerület nevében mély hódolattal üdvözli. Uo. 1882
• Das Armen-Seelen-Lied. Uo. 1885
• Simor János bibornok-érseknek, Magyarország primásának 50 éves áldozárságának alkalmára. Esztergom, 1886
• Mária-Nagyboldogasszony. Májusi elmélkedések. Uo. 1893

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyar Életrajzi Index

További információk

• Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893